A ma megjelent hírek szerint már a kormány is lemondott az Ócsai lakóparkról, és nem tervezi újabb pályázat kiírását. A még üres lakások az Eszközkezelő tartalékalapjába kerülnek, és például a katasztrófa sújtotta területeken élők átmeneti szállása lehet belőlük.
Úgy tűnik, már a kormány sem bízik az Ócsai lakópark sikerében. Bár még tavaly év közepén is a folytatásról nyilatkoztak, decemberben lejárt a jelentkezés utolsó határideje, és újabb pályázatot már nem is írnak ki a lakásokra. Az üres épületek a Nemzeti Eszközkezelő tartalék ingatlanjaivá váltak, de az még nem világos, hogy konkrétan hogyan fogják őket a jövőben hasznosítani. A tartalékingatlanokat a NET Zrt.-nek minden hónap 15-ig meg kell hirdetnie bérbeadásra szociálisan rászorulók részére, vagy tartalékolhatja esetleges katasztrófák idejére.
Kik pályázhatnak a tartalékingatlanra?
A kedvezményes bérleti díjú tartalékingatlanra azok pályázhatnak, akinek nincs más lakhatást biztosító joga, vagy ez nem felel meg a jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigénynek, és ápolási díjban/saját jogú nyugellátásban/megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül, vagy legalább egy, családi pótlékra jogosító gyermeket nevel, valamint
- rendszeres szociális segélyben, vagy
- foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, vagy
- lakásfenntartási támogatásban részesül, vagy
- közfoglalkoztatási jogviszonyban áll, vagy
- a háztartásban nevelt gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.
Összesen 2,5 milliárd forintból húztak fel a 80 házat Ócsa határában. A projektet sokan bírálták magas költségei miatt, valószínűleg jogosan. Ha utánaszámolunk, a lakások közel félmilliós négyzetméteráron készültek el, míg az ország legdrágább részének tekinthető budai II. kerületben az átlagos vételárak jelenleg 350 ezer Ft/négyzetméter körül alakulnak. Persze ilyenkor jön az érv, hogy itt nem csak a lakásokat kellett felépíteni, hanem a kapcsolódó infrastruktúrát – pl. út, áram – is, ugyanakkor az továbbra sem világos, hogy miért is kellett egy teljesen különálló, nehezen megközelíthető új települést felhúzni a bajba jutott adósoknak. Ha például a fenti összeget arra fordították volna, hogy a megyeszékhelyeken vásároltak volna egyenként 10 milliós lakásokat, máris nem 80, hanem 250 ingatlan állt volna rendelkezésre, és valószínűleg többen is jelentkeztek volna a munkahelyek, oktatási intézmények közelében elhelyezkedő lakásokra.
Az Eszközkezelő pörög
Ócsával ellentétben nagyon jók a kilátások a Nemzeti Eszközkezelő háza táján – derült ki a szervezet vezetőjével készült interjúból. Eddig mintegy 15 ezer ingatlanra tett ajánlatot a NET Zrt., és ez a szám év végéig akár 25 ezerre is emelkedhet. Ez a szervezet számításai szerint 100-120 ezer ember számára nyújthat kiszámítható lakhatási körülményeket.
A programra azok a lakástulajdonosok jelentkezhetnek, akik jelzáloghitellel adósodtak el, függetlenül attól, hogy az forint vagy devizaalapú, lakáscélú, vagy szabad felhasználású kölcsön volt. A programban való részvételi szándékát az adósnak először a banknál kell jeleznie, és csak akkor indulhat el az eljárás, ha ahhoz a hitelintézet is hozzájárul. Mivel a lakás átvétele a legtöbb esetben az adósság egy jelentős részének elengedésével jár, a bankok akkor egyeznek bele az ügyletbe, ha nem látnak már más lehetőséget a teljes tartozás behajtására.
A lakás ezt követően az Eszközkezelő tulajdonába kerül, és korábbi tulajdonos kedvezményes – átlagosan havi 9 500 forintos – díjért visszabérli azt, így nem kell a családnak elhagynia eredeti lakóhelyét. A későbbiekben lehetőség van az ingatlan visszavásárlására is, bár erre a program rövid ideje miatt eddig még nem volt példa.
A program eddig 5-6 milliárd forintba került, de elnézve az érintettek számát, ez a nagyságrendekkel hatékonyabb az ócsai lakóparknál.
Előző bejegyzésünk: AirBnB és társai: áldás vagy átok?