Meglehetősen ellentmondásosak az ingatlanpiacról érkező adatok, mert a számok elsőre jók, ám közelebbről nézve érdekes tendenciákat láthatunk. Itt van mindjárt egy első hallásra örvendetes hír, miszerint 2014-ben végre nőtt az átadott újépítésű lakások száma, mégpedig 15 százalékkal. Különösen nagy dolog, hiszen ezzel egy 2009 óta tartó negatív trend szakadt meg, öt évig ugyanis évről évre egyre kevesebb ingatlan épült. Ha a konkrét számokat nézzük, akkor már kicsit más a helyzet, mert a tavaly átadott 8356 lakás 80 százaléka a 2012-es szintnek, a 2008-asnak pedig alig negyede.
A piac betegeskedésére utal az is, hogy míg a csúcsidőszakban főleg értékesítésre épültek ingatlanok, vagyis jellemzően fejlesztők építettek, hogy azután eladják a lakásokat, most ilyenre alig van példa. Budapesten az épített lakások számának 13 százalékos növekedése mögött például főleg a saját és a bérbeadási célú építkezések állt.
A dolog érthető, hisze egyre magasabb áron adhatók bérbe az ingatlanok, különösen az új, korszerű lakások. Az áremelkedés legfőbb oka, hogy a magyar ingatlanállomány rendkívül lepusztult, de ahol maga a lakás korszerű, az épület ott is sokszor vállalhatatlan. Közben kialakulóban van egy tehetős, főleg fiatal generáció, amelyiknek már nem fontos a lakástulajdon, és inkább a bérelne, lehetőleg igényes lakást valamelyik központi kerületben. Persze, irdatlan nagy számokat ne várjunk, hiszen 2014-ben 210 bérbeadásra épített lakást adtak át, ám beszédes, hogy már ez is sokéves csúcs. A bérbeadás befektetésnek sem rossz, körülbelül 7-10 százalékos hozam érhető el vele, ami a jelenlegi kamatkörnyezetben kimagasló, miközben a kockázatok mérsékeltek.
Lakáshitel kalkulátorunkat itt találod.
Az értékesítési célú lakásépítések száma ezzel szemben stagnált. 2014-ben az ingatlanfejlesztők teljesítménye csak 1 százalékkal haladta meg a 2013-as szintet: tavaly 1243, míg egy évvel korábban 1229 lakás épült ezzel a céllal. Ez a szám azonban mindössze 15 százaléka az utolsó válság előtti, 2009-es év teljesítményének.
Ebben sincs azonban semmi meglepő, mert vevő még csak-csak akadna az újépítésű lakásokra, ám a piacon a pénzügyi válság, a gátlástalan építőipari cégek és a silány minőségű munka olyan mély sebeket ejtett, hogy azt helyrehozni évekig tarthat. A bankok ingatlanprojekteket manapság nehezen finanszíroznak,hiszen sokan megégették magukat a válság idején, az egyik legnagyobb vesztesnek számító CIB Bank pedig például évek óta próbál megszabadulni a fejlesztőktől visszavett félkész ingatlanjaitól.
A helyzet a vidéki városokban sincs másképp, az értékesítésre épített lakások 13, a saját célú építkezések pedig 19 százalékkal nőttek. A községekben, ahol egyértelműen a saját célú építkezések dominálnak, 23 százalékkal nőtt a használatbavételi engedélyek száma, vagyis az emberek abban bíznak, amit maguk építenek, építtetnek.
Az ingatlanfejlesztőknek persze nincs könnyű dolga, mert annak az időnek már vége, hogy olyan lakásokra lehessen vevőket behúzni, amelyek még csak tervezőasztalon léteznek, projekteket pedig mostanság nem szívesen előfinanszíroznak a bankok. Valami megoldást azonban találni kell, mert az ingatlanállomány régi, és nagyon kellene a vérfrissítés. Ráadásul az állami nagy építkezések sem tartanak ki örökké, így nem lesz ami húzza a magyar gazdaságot, ha kifutnak a nagy vasút-, út- és stadionépítések.
