A külföldi vevők számára megdöbbentően olcsó lett a magyar ingatlan, hiszen a forint drámai gyengülése számukra olyan, mint egy kiadós tavaszi kiárusítás. Euróban 30 százalékkal (259-ről 315 forintra erősödött a vizsgált időszakban), amerikai dollárban pedig (ami 164-ről 259 forintra erősödött) 46 százalékkal olcsóbban lehet most lakást vásárolni nálunk, mint 2008 elején.

Ezek összesített, országos ingatlanadatokra vonatkoznak, de hasonló a helyzet a leginkább értékálló, budapesti téglaépítésű lakásokra is. Itt az utolsó negyedévben az árak alaposan megugrottal, így most a 2008-as első negyedév 99 százalékának felelnek meg. De csak forintban! Ezt a lakástípust ugyanis euróban 20-, dollárban pedig 40 százalékkal olcsóbban veheti meg egy külföldi vásárló, mint amennyiért 2008-ban hozzájuthatott volna.

Persze a dolog más szempontból is nézhető. Aki ugyanis 2008-ban ingatlanba fektette a pénzét, mondván, ez mennyire tuti befektetés, az átlagosan a befektetett tőke 15 százalékát veszítette el. (Javíthatja az eredményt, ha valaki kiadta az ingatlant, és ebből bevételre tett szert.) Aki viszont nem bízott a magyar gazdaságban és a forintban, és inkább dollárban fialtatta a pénzét - persze minimális hozamért -, akkor annak a pénze most csaknem felével többet ér, ha ingatlant vásárolna belőle.   

Lakáshitel kalkulátorunkat itt találod.

De bármennyire olcsók is vagyunk a dollárral vagy euróval rendelkezők számára, mégsem lepik el külföldi befektetők az ingatlanpiacot, hiszen 2014 utolsó negyedévében alig 400 ilyen vevőt regisztráltak. Érthető, Magyarország jelenleg nem a befektetők szíves csücske, amit jól mutat a külföldi vásárlók összetétele, illetve az általuk megvásárolt ingatlanok átlagára is. 

Mert kik is vásárolnak most nálunk? A Duna House adatai szerint a külföldi vevők 45 százaléka érkezik valamelyik EU tagállamból (illetve csekély számban Amerikából). Ők átlagosan 14,8 millió forintot költenek ingatlanra, amennyiből sem egy újépítésű ingatlan, sem egy nagyobb Budapest belvárosi lakás nem futja ki. A piacon nagyjából 10 százalékot kitevő közel-keleti vevők ennél nagyobb összegben költenek, az ő átlagosan 16,8 millió forintért vásárolnak maguknak ingatlant. A második legjelentősebb csoport a szláv vásárlóké, itt elsősorban orosz és ukrán vevőkről van szó. Ők a piac 30 százalékát adják, és 23,3 milliós átlagáron vásárolnak. Legdrágábban a távol-keletiek költenek, az ő átlaguk 26,7 millió volt, és a piacon 15 százalékos a részesedésük.

Jól látszik tehát, hogy befektetői bummról aligha beszélhetünk,és a gazdag orosz vevőkön kívül a többség valószínűleg nálunk dolgozó külföldi, vagy az olcsó ingatlanok miatt áttelepülő osztrák és szlovák, akik azután haza járnak dolgozni, és eurót keresni. 

De talán jobban is járunk, ha ez így is marad. Mert ha a külföldiek esetleg ráharapnak a magyar ingatlanbefektetésre, kihasználva a rendkívül gyenge forintot, akkor ez az árakat forintban feljebb hajthatja, ami a forintjövedelemmel rendelkezőknek bizony nem lenne jó hír. Ez ráadásul az egyébként is nagyon polarizált ingatlanpiacot még inkább kettészakítaná, hiszen a kereslet növekedése és a drágulás most is csak Budapestre illetve a nagyobb városokra korlátozódik.