Nagyon lelkes az ingatlanos szakma és a kormány, amiért egyre többen gondolják úgy, ideje új lakást vagy házat venni. De az új ingatlan itt nem újépítésűt, hanem használtat jelent, hiszen építkezés alig van az országban, ahol meg mégis, ott út vagy vasút, esetleg villamos pálya készül, többnyire uniós és közpénzből. Mivel használt lakások cserélnek gazdát, tulajdonképpen a meglévő ingatlanállomány forgása gyorsult fel, mert mindig van, aki nagyobba vagy kisebbe költözne, esetleg elköltözne, például azért, mert ahol él, ott nincs munkalehetőség.

A piac kétségtelenül pörög, a Duna House ingatlanközvetítő-hálózat szerint júniusban több mint 12 ezer lakóingatlan cserélt gazdát, és ha kitart a jelenlegi lendület, év végére akár 150 ezer tranzakció is összejöhet, ami másfélszerese a tavalyinak.

Hogy mitől gondolja ilyen sok ember, hogy vásárolnia, költöznie kell? Több ok is van, ezek pedig most felerősítik egymást. Olyan alacsony kamattal forinthitelt például még soha nem kínáltak a bankok, mint most, így sokan úgy gondolják, meg kell ragadniuk a soha vissza nem térő lehetőséget. (Ugye ismerős, hogy nem is olyan rég milliók vélekedtek így az olcsó svájci frank hitelekkel kapcsolatban.) De a betétkamatok nullához közelítő reálhozamai is tolják az ingatlanpiacot, hiszen egy biztonságra vágyó kisbefektető számára az ingatlan, mint befektetés még mindig viszonylag biztonságosnak tűnik, ráadásul, mint befektetési termék egyszerű, a laikusok számára is könnyen megérthető.  Az is igaz, hogy bizonyos területeken annyira meglódultak idén az árak, hogy az már a nagyobb befektetők ingerküszöbét is elérte, akik főleg Budapest belvárosi részein vásárolnak, bízva a további drágulásban.

Lakáshitel kalkulátorunkat itt találod.

De mozgatja a piacot az ország megosztottsága is, hiszen ahol van munka, ott pörög a piac, míg ahol nincs kenyérkereseti lehetőség, ott a mostani konjunktúra idején is értéktelenednek az ingatlanok. Ezért van az, hogy a nyugati határszélen szinte mindent ki és el lehet adni az Ausztriába ingázóknak, a Pozsonyhoz közeli országrész piacain pedig a szlovák vásárlók verik fel az árakat, akik otthon legfeljebb panelt kapnának annyiért, amennyiért nálunk házat vehetnek.

A normál piaci hatásokon túl számos állami intézkedés is pörgeti az ingatlanpiacot. Ezek közül a lakáscélú megtakarítások állami támogatása az egyik legstabilabb ösztöntő, ahol szerződésenként akár évi 72 ezer forint is lehet az állami támogatás, ami több szerződéssel ráadásul meg is többszörözhető.  Ehhez jött hozzá most hozzá a CSOK, a Családok Otthonteremtési Támogatása, amit sokan új szocpolnak hívnak, mert már nem csak új, hanem használt lakásra is igényelhető ajándék pénz az államtól.

Állami beavatkozásnak számít a bajba jutott hitelesek lakhatását védeni hivatott Nemzeti Eszközkezelő felállítása is, ami eddig 60 milliárd forintot költött 25 ezer bajba jutott adós ingatlanjának megvásárlására. Mivel a programba olyanok kerülhetnek be, akik szerződését a bank nemfizetés miatt már felmondta, segítség híján ez az ingatlantömeg már piacra került volna, lenyomva az árakat. Ezen kívül a kilakoltatási moratórium és a központilag megszabott kilakoltatási kvóta is védi közvetve az ingatlanpiacot.

De kinek is jó, ha infláció felett emelkednek az ingatlanárak? Az ingatlanközvetítőkön és a befektetőkön kívül legfeljebb az államnak, hiszen így nő az illetékből befolyó bevétel. Persze rávághatjuk, hogy az eladók jól járnak, de ez egyáltalán nem biztos, ugyanis a többség az eladott ingatlanból másikat vesz, így amit eladáskor nyerni lehet, az vásárláskor el is veszik. Az persze jól járhat, aki a felkapott települések valamelyikén ad el, és az olcsóbb régióban vásárol, de ahol nincs munka, oda nem szívesen költöznek az emberek.

Az áremelkedés pedig egyre csak gyorsul, vannak például budapesti panelek, ahol egy év alatt tíz százalék feletti a drágulás, ami egy olcsóbb ingatlan esetében is 1-2 millió forint plusz kiadást jelent a vevőnek. Vagyis, amit a vevők nyerhetnek a támogatásokon, azt a drágulás akár el is viheti, így hiába az állami beavatkozás, az tulajdonképpen alig segít. Az elmaradott, szegény régiókban az az olcsó hitel és a CSOK már nagyobb segítséget jelenthet, hiszen alacsony ingatlanárak mellett a támogatás aránya nagyobb. Más kérdés, hogy mit ér az olcsó ingatlan, ha nincs megélhetés?