Az Egyesült Királyságban az albérletben élők 35 százaléka döntene egy párt mellett az alapján, hogy milyen lakáspolitikát folytatnak. Ez arra enged következtetni, hogy a jövőre esedékes parlamenti választásokon kiemelt kérdés lehet az otthonteremtés. De mi a helyzet nálunk? A héten választunk, de a lakhatással kapcsolatos témák mintha még a szokásosnál is kevésbé jelennének meg.

Az Egyesült Királyságban az albérletben élők több, mint harmada az alapján választana magának pártot, hogy az milyen lakáspolitikát folytat. Ez egy most közzétett felmérésből derül ki, melyet a Generation Rent, azaz a privát bérlakásszektorban érintettek érdekvédelmi szervezete készített. A kutatás rámutatott, hogy ezek az ingadozó szavazók akár érdemben is befolyásolhatják a jövőre esedékes választások eredményeit – a szigetországban a magyarnál jóval magasabb a bérlakásokban élők aránya – ezért nagy valószínűséggel a pártok kiemelt kampánytémává emelhetik az otthonteremtéssel kapcsolatos kérdéseket.

Ott sem problémamentes a fiatalok megfelelő lakáshoz jutása, a felmérésben résztvevők 67 százaléka azért lakik albérletben, mert nincs pénze lakásra. A megkérdezettek fele úgy gondolja, hogy a közeljövőben a lakbér nagysága okozza számára a legnagyobb problémát, és a bérlők 33 százalékának pedig már kellett spórolnia ételen ahhoz, hogy legyen pénze kifizetni a bérleti díjat.

De mi a helyzet Magyarországon?

Bár mi most vasárnap választunk, a lakáspolitika – bár akár más szakpolitikát is említhetnénk – nem igazán jelenik meg a közbeszédben. Sőt, mintha a téma még a korábbinál is kevesebb figyelmet kapott volna az elmúlt hetekben, hónapokban. Pedig megoldatlan feladat itt is lenne bőven, gondoljunk csak a még mindig lezáratlan devizahiteles kérdésre, a hajléktalan ellátással kapcsolatos problémákra, vagy a fiatalok lehetőségeire egy saját otthon megvásárlásához vagy felépítéséhez.

Bár nem lett kampánytéma, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért és a Portfolio.hu összeszedte az egyes pártok lakáspolitikájának főbb sarokpontjait, melyek nagyjából így foglalhatók össze:

A Fidesz nem tett közzé kormányprogramot, és az elmúlt 4 év intézkedéseinek folytatását ígéri. A lakáspolitika nem tekinthető fő prioritásnak a párt számára, a lakástámogatási rendszer meglehetősen szűkös, lényegében a kamattámogatott hitelre, és a szigorú feltételekkel és csak új lakásra igénybe vehető szocpolra korlátozódik. A devizahiteles kérdés a számtalan mentőcsomag ellenére nem lett megnyugtatóan lezárva, ezt most a következő ciklus végére ígérik. Többet meg lehet tudni azonban a kisebbik kormánypárt, a KDNP céljairól. Ők alapvetően a magántulajdon-szerzést támogatnák például adókedvezményekkel, kamattámogatott hitelekkel. A szociális bérlakásrendszer bővítését nem tartják indokoltnak.

 A baloldali ellenzéki pártok egyetértenek abban, hogy Magyarországon a tulajdonszerzés támogatása helyett a bérlakásszektor bővítésére és lakbértámogatási rendszer kialakítására lenne szükség. Abban azonban már megoszlanak a vélemények, hogy ezt pontosan milyen mértékben, és milyen forrásból lehetne megvalósítani. Az Együtt-PM emellett kiemelt kérdésként kezelné az épületek energiahatékonyságának javítását, az otthonteremtés támogatásával pedig a kifejezetten rászorulókat céloznák meg.

A legrészletesebb és legambiciózusabb lakáspolitikai célokkal a Jobbik rendelkezik. Hárompontos stratégiájuk állami bérlakásépítésen alapul, ahol a lakók akár piaci ár harmadáért is bérelhetnek lakást, három év után pedig támogatott hitellel akár meg is vásárolhatják azt. Bár a terv céljai kétségkívül nemesek, a megvalósítás részletei homályosak, ráadásul valószínűleg ebben a formájában a töredékére sem lenne elegendő költségvetési forrás.

Az LMP is a bérlakásszektort fejlesztené, amihez a már meglévő, és jövőben felépülő állami bérlakások mellé a magántulajdonú ingatlanokat is bevonná úgy, hogy a tulajdonosokat például adókedvezményekkel ösztönöznék a lakáskiadásra. A lakásfelújításhoz kapcsolódó költségek áfájának csökkentésével a párt az energiahatékonyság javítását segítené elő.

A fentiekből látszik, hogy az ellenzéki oldalon meglepően egységes kép van a lakáspolitikai célokkal kapcsolatban. A legfontosabb probléma a fiatalok, illetve alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők lakáshoz jutása jelenti, amin a jelenlegi, magántulajdonon alapuló, ráadásul ösztönzőkkel sem nagyon segített lakáspiac nem is nagyon tud segíteni. Bár a célok többé-kevésbé világosak, a megvalósítás részleteivel adósak maradtak a pártok, és az sem világos, hogy mennyi pénzt szánnának a megvalósításra, és azt milyen forrásból teremtenék elő.

Előző bejegyzésünk: Mire figyeljünk lakásvásárláskor?