Továbbra sincs áttörés a hazai ingatlanpiacon, folytatódott a stagnálás mind a forgalom, mind az értékesítési árak tekintetében. Az OTP Jelzálogbank által készített Lakóingatlan Értéktérkép elemzése szerint csak 2003-ban voltak a jelenleginél is alacsonyabb ingatlanárak.
Az elemzés a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisára épít, és a megvalósult ingatlanértékesítéseket veszi figyelembe. A most kiadott anyag a 2012-es forgalom alakulását vette górcső alá. Az adatokból jól kirajzolódik a lakáspiacra jellemző árváltozás. Míg 2008-ig, az ingatlanszektor fejlődésével párhuzamosan a lakások egyre drágábbá váltak, addig a válság kitörése óta megállíthatatlan az árak visszaesése.
Forrás: OTP Lakóingatlan Értéktérkép
Nem okoz meglepetést az eladott lakások átlagárának regionális különbsége sem. A legdrágább, 160 ezer forintnál magasabb négyzetméterárral rendelkező ingatlanokkal Budapesten, az agglomerációban, a Balaton térségében, illetve néhány nagyobb város esetében találkozhatunk. Az Alföldön csak Kecskemét, Debrecen és Hajdúszoboszló tartozik ebbe a kategóriába. Az ország keleti részében a járások többségében 100 ezer forint alatt lehet vásárolni.
Forrás: OTP Lakóingatlan Értéktérkép
Budapesten – szintén nem meglep módon – a legdrágább lakások a budai oldalon - különösen a II., III. és XII. kerületben - koncentrálnak. Pesten csak az V. kerületben, valamint a Boráros tér és a Nemzeti Színház között lehet 320 ezer forintnál magasabb négyzetméterárakkal. A legolcsóbban Csepelen, Kőbányán és Soroksáron lehet lakáshoz jutni, ahol bőven lehet 200 ezer forintos négyzetméterár alatt is lehet ingatlant találni.
Forrás: OTP Lakóingatlan Értéktérkép
Az elemzés kitér arra is, hogy idén talán pozitív hatása lesz a kamattámogatott lakáshitelek iránti kereslet növekedésnek, illetve a szocpol tervezett bővítésének, de a lakáspiac beindításához még ma is hiányzik a tartós gazdasági növekedés, a kiszámítható munkaerőpiac, a bőséges hitelkínálat és az erősödő forintárfolyam. Becslések szerint mintegy 200 ezres, a válság miatt elhalasztott kereslet jelenhetne meg a piacon a támogatási rendszer bővítése révén.
Az anyagban megjelenő regionális különbségek ismételten rámutatnak a hazai ingatlanpiac aránytalanságára is. Ha valaki például a jobb munkalehetőségek reményében költözne az ország keleti térségéből a Fővárosba, szinte esélye sincs új lakás vásárlására, hiszen még Budapest legolcsóbb kerületeiben is kétszer akkora az átlagos négyzetméterár, mint például Borsod-Abaúj-Zemplén megye nagy részén. Elvileg erre a problémára kínálna megoldást a lakhatási támogatás, finanszírozva a munkavállaló albérleti költségeit, de egyelőre a támogatási forma nem hozta meg a várt eredményt.
Előző cikkünk: Obamának sincs jobb ötlete az árfolyamgátnál?
További bejegyzések:
Hogyan veheti el az állam az ingatlanunkat?
Így adózz az ingatlan után – Illeték lakásvásárlás után
Így hűtsük lakásunkat
Jöhet az átfogó lakásfelújítási program. Négy év múlva…
Máris döntés lesz a magáncsődről?
