Sok magyar kivándorló számára vonzó, hogy az Egyesült Királyságban az átlagjövedelem négyszerese a magyarénak. Ha valaki ragaszkodik a saját tulajdonú lakáshoz vagy házhoz, akkor a négyszeres fizetés azonban édeskevés, ugyanis London nem csak a magyar vendégmunkások, hanem az átlag londoninak számára is megfizethetetlen.
A világ legdrágább lakóhelye a CBRE nemzetközi ingatlan-tanácsadó „Global Living Report” című új lakópiaci jelentése szerint ugyanis London, ahol hozzávetőleg 8,6 millió forintba kerül egy újépítésű felsőkategóriás belvárosi ingatlan négyzetmétere. Az Otthon Centrum „Lakáspiaci Monitor” elemzése szerint Budapesten ezzel szemben egy belvárosi újépítésű, prémium lakás átlagos négyzetméter ára „csupán” 700 ezer forint.
Hong Kong, New York City és London évek óta váltják egymást a dobogó legfelső fokán, de 2014-ben a brit főváros a maga 16 százalékos áremelkedésével alaposan rávert a riválisokra. Manhattanben ugyanis körülbelül 7,8 millió forintot kóstál egy prémium kategóriás, belvárosi, újépítésű lakás négyzetmétere, miközben Párizsban ugyanezért 4,8 millió milliót, Berlinben 1,1 milliót kell fizetni. (Ezzel egyébként Berlin a legolcsóbb nyugat-európai főváros.) Budapesten a belvárosi (V. és I. kerületi) újépítésű, felsőkategóriás lakások átlagos négyzetméter ára 700 ezer forint, amivel a legolcsóbb a mezőnyben, ám éppen duplája a budapesti átlagnak. Persze tudjuk, hogy a kiköltöző magyarok többsége nem luxusingatlant keres magának, de a piaci trendeknek jó lakmuszpapírja a prémium szegmens.
Először is miközben az angol fővárosban 16 százalékkal drágultak ezek a lakások, addig Budapesten csak 2-3 százalékos volt az emelkedés 2013-ról 2014-re. Bár mindkét városban a befektetői kereslet is szerepet játszik az áremelkedésben, London esetében ez a kereslet jóval erősebb. A CBRE elemzéséből kiderül, hogy a London belvárosi ingatlanpiacon a tranzakciók 46 százaléka külföldiekhez köthető, míg Budapest V. kerületében (ezt keresik messze a legtöbben) ugyanez mindössze 13 százalék. (Teljes Budapestet nézve ez az arány mindössze 2 százalékos.)
A külföldiek befolyását, és London globális szerepét az is nagyon jól mutatja, hogy a londoni belváros árai nem csak magyar szemmel csillagászatiak, hanem az átlagos angol családoknak is. Az Eurostat által publikált, legutolsó, 2013-ra vonatkozó, 4 fős, kétkeresős családok átlagos nettó jövedelmét alapul véve kiderül, hogy míg egy átlagos angol családnak 35 évnyi teljes nettó jövedelmét kell egy 50 négyzetméteres, bel-londoni, újépítésű lakás megvásárlására fordítani, addig egy átlag magyar családnak csak 12 évnyi teljes nettó fizetése szükséges Budapest belső kerületeiben egy hasonló lakás megvételéhez.
De nem csak a világ legdrágább városában, Londonban kell többet dolgozni egy lakásért, hanem Párizsban és Rómában is. Ugyanakkor Dublin, Amszterdam, vagy Berlin ilyen szempontból vonzóbb, hiszen a belvárosi, 50 négyzetméteres újépítésű lakások megvásárlása egy átlagos család 4-6 évnyi teljes nettó jövedelmét teszi ki.
London kiemelkedő, és Budapest külföldi szemmel alacsony lakásárai nem csak a prémiumszegmensre jellemzőek, az Otthon Centrum egy korábbi felmérése alapján a nagy különbség az egész piacot tekintve is jellemző. Tehát a különbség igaz az átlagos, a kiköltözők számára elérhetőbb lakásokra is; a helyi kereseti viszonyokat figyelembe véve is kétszer annyit kell dolgozni egy londoni átlaglakásért, mint egy budapestiért.
London lakossága az elmúlt tíz évben egy millió fővel nőtt, miközben alig 200 ezer új apartman épült, azaz csak minden ötödik új betelepülőre jutott egy új lakás. Ez a 20 százalékos arány rendkívül alacsony, jelentősen alulmúlva Párizs és Berlinben 50 százalék körüli szintjét, de a fejlesztések elmaradása más nagyvásárokra is jellemző.
Budapesten 2005 és 2014 között csaknem 65 ezer lakás épült, a többségük a 2005 és 2009 között. Ebben az időszakban a népesség csak 55 500 fővel gyarapodott a fővárosban úgy, hogy Budapest népessége 2006-ig folyamatosan csökkent és csak 2007-től pozitív a demográfia folyamatok egyenlege.