Bár eredetileg főleg katasztrófák után alkalmazták, egyre több helyen bevált módszerré válik a hajókonténerekből történő építkezés. Hollandiában iskolára, kollégiumra, és lakásra is találhatunk már példát. Magyarországon egyelőre nem jellemző ez az építési mód, pedig lehet, hogy lenne helye az ilyen olcsó, és gyorsan kialakítható épületeknek.

Az úgynevezett konténerépítészet a 80-as években jelent meg Észak-Amerikában illetve Nyugat-Európában, és elsősorban humanitárius katasztrófák esetén alkalmazták. Hajókonténerekből ugyanis gyorsan, és költséghatékonyan lehetett átmeneti szállást biztosítani a bajba jutottaknak, ráadásul az ilyen szerkezeteket egyszerűen lehetett a helyszínre juttatni. Az új-zélandi Christchurch városában a 2008-as földrengést követően számos közintézményt, üzletet ideiglenesen hajókonténerek segítségével építettek fel, így pár hónap alatt visszatérhetett az élet a normál kerékvágásba, hiszen az akár évekig is eltartó építkezések befejezéséig is működhetnek a hivatalok, iskolák, üzletek.

A konténerépítészet azonban gyorsan elszakadt a katasztrófák okozta speciális helyzetektől, és sok helyen bevett gyakorlattá vált a mindennapokban is.  Ez az építési mód a Skandináv országokban és Hollandiában a legnépszerűbb, így nem véletlen, hogy a legtöbb, és leginnovatívabb példákkal is ezekben az országokban találkozhatunk. Amszterdamban például általános iskola, illetve kollégium is épült már ilyen módszerrel. Utóbbinál egy konténer egy fő számára lett kialakítva, és saját fürdőszobát, főzősarkot is elhelyeztek benne.

Bár legtöbbször közintézmények esetében lehet konténerekből készült épületekkel találkozni, a lakáscélú hasznosításra is egyre több példa akad. A szerkezet nagy teherbírása miatt nem csak „családi házak”, hanem több emeletes társasházak is építhetők ilyen módon.

De mi a népszerűség titka?

Az egyik legfontosabb érv, a költséghatékonyság lehet, hiszen rengeteg használaton kívüli konténer áll rendelkezésre, melyeket viszonylag olcsón be lehet szerezni. Igaz, ha valaki komolyabb átalakítást szeretne eszközölni, netán építési célból szeretne konténert speciálisan legyártatni, már magasabb összegekkel kell számolni. Ugyancsak fontos szempont lehet a gyorsaság, hiszen az akár évekig is elhúzódó építési projektek helyett pár hét-hónap alatt elkészítetők az ilyen építmények. További előny, hogy az ilyen szerkezetek szükség esetén egyszerűen elemeire bonthatók, és egy másik helyszínre szállíthatók.

A hajókonténerek viszonylag egyszerűen átalakíthatók, így az általunk kialakított alaprajznak, megjelenésnek szinte csak a képzelet szab határt. A legtöbb konténerépületről egy laikus szemlélő nem is feltétlenül tudja megállapítani, hogy milyen módon jött létre.

Vannak azért hátulütői is a konténerépítészetnek. Mivel fémszerkezetről van szó, az épületet utólagosan kell szigetelni, ez pedig alaposan megdobhatja a költségeket, de összességében elmondható, hogy ha valaki valóban komfortos, a konténerjelleget teljesen eltüntető lakást szeretne kialakítani, már mélyen a pénztárcájába kell nyúlni. Építészeti szempontból problémát jelenthet, hogy azért korlátozottak a lehetőségek: mediterrán jellegű villát biztos nem lehet konténerből létrehozni, így sok településen esetleg tájidegennek hatnak az ilyen épületek.

Magyarországon még kevésbé jellemző

Idehaza még nem beszélhetünk konténerforradalomról, ilyen jellegű épületekkel elsősorban fesztiválokon, vagy egyéb rendezvényeken találkozhatunk. Az egyik első komolyabb próbálkozás a II. kerületben történt, ahol egy építési projekt befejezéséig ideiglenesen mobilbölcsődét alakítottak ki ilyen módszerrel.

Pedig lehet, hogy Magyarországon is lenne értelme a konténerek ilyen jellegű hasznosításának. Akkor, amikor a hajléktalanok közterekről való kitiltásáról, a hajléktalanszállók zsúfoltságáról, vagy éppen az ócsai devizahiteles lakóparkra elköltött milliárdoktól hangos a sajtó, érdemes lenne elgondolkodni azon, hogyan lehetne a konténerépítészetben rejlő lehetőségeket jobban kihasználni.

Előző bejegyzésünk: Végleg becsődölt az ócsai projekt?