Bár a hagyomány szerint a kéményseprő szerencsét hoz, ma már viszonylag ritkán lehet összefutni velük, ráadásul legtöbbször nem is szerencsét, hanem befizetendő csekket osztanak. Tavaly év végén módosította a kormány a kéményseprők által nyújtott szolgáltatást szabályozó törvényt, amely már a lakástulajdonosokat is szankcióval fenyegeti, ha nem engedik be a kéményseprőt otthonukba, így akár büntetésre is számíthat az, aki munkából hazaérve kis figyelmeztető cetlit talál ajtaján. A Fővárosi Kéményseprőipari Kft.-t (FŐKÉTÜSZ) kérdeztük a változásokról.
Valószínűleg már sokan kerültek olyan helyzetbe, hogy hazaérve kis cédulát találtak az ajtón, amely arról szólt, hogy a kéményseprő nem tudott bejutni az ingatlanba, de egy megadott időpontban ismét felkeresi a lakást. Mivel ezek az ellenőrzések rendszerint munkaidőben történnek, meglehetősen alacsony a „bejutási arány”. Egy tavaly decemberi törvénymódosítás értelmében azonban már büntetésre is számíthat az a lakástulajdonos, aki egyik megadott alkalommal sincs otthon.
Az új szabályozással kapcsolatban megkerestük a Fővárosi Kéményseprőipari Kft.-t, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy amennyiben a két meghirdetett időpont egyikében sem jutnak be az adott ingatlanba, illetve a második sikertelen kísérletet követő 30 napon belül az érintett ingatlantulajdonos/használó nem rendeli meg a közszolgáltatást, akkor az ingatlan címét és tulajdonosának adatait át kell adniuk a tűzvédelmi hatóságnak. A Hatóság a vonatkozó törvény szerint 5-től 30 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatja a mulasztást elkövető ingatlantulajdonost.
Miért munkaidőben?
Ha problémát jelent, hogy alacsony a bejutási arány, felmerülhet a kérdés, hogy miért munkaidőben végzik az ellenőrzéseket, amikor valószínűleg sokan nincsenek otthon, és nem szívesen vesznek ki szabadságot emiatt. A FŐKÉTÜSZ is tisztában van azzal, hogy ez sok kellemetlenséget okoz, ugyanakkor az ellenőrzést azért végzik 8 és 16 óra között, mert ahhoz megfelelő fényviszonyok szükségesek. A sok kritika miatt egyes kerületekben a nyári időszakban áttértek a kétműszakos, késődélutáni, koraesti órákra is kiterjedő ellenőrzésre, de azt tapasztalták, hogy a bejutási arány még a megszokottnál is alacsonyabb volt, mert sok tulajdonos munka után, szabadideje terhére már nem akart ezzel foglalkozni. Ennek ellenére jelenleg is folyik annak felmérése, hogy milyen munkaszervezéssel és informatikai átalakítással lehetne megoldani a kétműszakos ellenőrzéseket.
Sajnos azt sem lehet pontosan meghatározni, hogy adott napon belül hány órakor érkezik a kéményseprő a lakásba, mivel az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges tényleges időtartam csak az adott ingatlanhoz történő kiérkezést követően, az esetleges hibák és hiányosságok feltárása után állapítható meg, csillagtúraszerű, egyéni igényekhez igazodó munkavégzés pedig tovább növelné a költségeket.
Mi a kéményseprő dolga?
Különböző internetes fórumokon gyakran felbukkanó téma, hogy a kéményseprő ellenőrzéskor felhívta a hiányosságokra, szennyeződésekre a figyelmet, de azt mondta, annak megszüntetése nem az ő feladata. Vagyis a kéményseprő sok mindent csinál, csak éppen nem „seper”. A FŐKÉTÜSZ elmondta, az éves rendszeres kéményellenőrzés során – amely minden égéstermék-elvezetővel rendelkező ingatlant érint - a kéményseprő feladata az égéstermék-elvezető ellenőrzése mellett annak szükség szerinti tisztítása is. Fontos megjegyezni, hogy a kéményseprő felelőssége annak eldöntése, hogy egy adott kémény tisztítására szükség van-e vagy sem, azaz nem feltétlenül jár együtt az ellenőrzés tisztítással is.
Rugalmasabb rendszer kéne
Ahhoz, hogy a kéményseprés ne csak nyűg legyen a lakástulajdonosok számára, valószínűleg egy a mainál sokkal rugalmasabb rendszerre lenne szükség, amely jobban illeszkedik az ingatlantulajdonosok igényeihez, időbeosztásához, és a panaszokat olvasva talán erősebb szakmai kontroll erősítése sem ártana. Ezek hiányában valószínűleg a lakosság továbbra sem annyira szolgáltatásként, sokkal inkább egyfajta füstadóként tekint a kéményseprésre. Egy ilyen rendszer kialakítása viszont valószínűleg sok pénzbe kerülne, de a jelenlegi elvonások inkább ezzel ellentétes irányba mutatnak: az önkormányzati tulajdonú vállalatnak közel félmilliárdos bevételkiesést jelent a rezsicsökkentés.
Előző cikkünk: Lakás mint életstílus - A loft
