Bár régóta várjuk, nem valószínű, hogy radikális fordulat jön a hazai ingatlanpiacon, szakértők szerint továbbra is a kivárás, és a lassú növekedés lesz jellemző az új esztendőben. De vajon mit hoznak a választások?
Az elmúlt éveket az lakáspiac fokozatos zsugorodása jellemezte, és bár a vásárlás feltételei egyre kedvezőbbé váltak, a várva várt fordulat eddig nem következett be. Az új lakások építése lényegében leállt, és a használt lakások eladása is alacsony szinten maradt. Az egyik nagy ingatlanközvetítő becslése szerint tavaly mintegy 84 ezer eladás történt, de a válság előtt ez a szám még 150 ezer körül alakult. Pedig a körülményekre nem lehet panasz. Az árak a padlón vannak, és a kamatok is minden korábbinál alacsonyabbak: egy 10 millió forintos lakáshitelt már 6-7 százalékos THM mellett is fel lehet venni, így lényegében már alig van különbség a piaci és a kamattámogatott hitel között.
Szakértők szerint a pangás nem is a piaci feltételekben, hanem a lakosság bizalmatlanságában keresendő. Ma sok esetben az sem szeretne jelenleg hitelt felvenni, aki amúgy azt könnyen tudná azt fizetni. Ezen tavaly még az olyan állami ösztönzők sem tudtak javítani, mint az új lakásra felvehető szocpol, vagy a kamattámogatás, idén pedig választási év ide vagy oda, egyelőre nem úgy tűnik, hogy érdemben változna a lakástámogatási rendszer. A tavaly márciusban belengetett szocpol használt lakásokra való kiterjesztése például mára már feledésbe merült, pedig az akkori visszhangokból ítélve komoly igény lett volna az ilyen típusú támogatásra.
Ha lesz intézkedés, ami némileg megmozgathatja a piacot, akkor az a pár napja bejelentett, közalkalmazottaknak járó „ingyenhitel” lenne, melyet lakásvásárlásra, és devizahitel kiváltására lehetne felhasználni. Bár a részletek még nincsenek kidolgozva, a cél, hogy költség és kamatmentes hitelt nyújtsanak a közszféra dolgozóinak. Az új hitellel komoly megtakarításokat lehetne elérni, egy 8 milliós kölcsön kiváltása esetén például havonta 30 ezer forinttal kellene kevesebbet fizetni. Természetesen lehet vitatkozni az intézkedés igazságosságán, de az tény, hogy többszázezer embernek jelenthet segítséget, ami már akár a piaci folyamatokat is érdemben befolyásolhatja.
Továbbra is kérdés marad azonban, hogy hogyan folytatódik az adósmentés, és főképp, hogy mi lesz azokkal a devizahitelesekkel, akik például a munkahelyük elvesztése miatt kerültek nehéz helyzetbe, így az árfolyamgát nem jelent hosszú távú megoldást számukra. Bár a kormány továbbra is bízik a jogi úton való rendezésben, és az Eszközkezelő is folytatja az ingatlanvásárlásokat, a kérdés lezárása már szinte biztos, hogy a választások utánra marad.
Előző bejegyzésünk: Jogegységi határozat: Jogszerű a devizahitel
