Ismét csalódniuk kell azoknak, akik a devizahitelek egy tollvonással való megszüntetését várták, a Kúria állásfoglalása szerint ugyanis a devizahitelek jogszerűek, és a szerződés egy pontjának érvénytelensége még nem jelenti a teljes szerződés semmisségét. A legfelsőbb bírói testület szerint a devizahiteles probléma megoldását nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni.
Felfokozott várakozás kísérte a Kúria mai jogegységi döntését, mely a devizahitelek érvényességét, jogszerűségét vizsgáltam valamint arra kereste a választ, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások jogszabályba ütköztek-e, és hogy ezek alapján kimondható-e a devizahiteles szerződések semmissége.
A Kúria a döntés bejelentésekor felhívta a figyelmet arra, hogy az eljárás során ők kizárólag a jogot értelmezheti, és hogy a devizahiteles problémakör megoldását nem lehet kizárólag a bíróságoktól és a jogi úttól várni. A legkritikusabb, egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kérdésben egyelőre nem döntött a testület.
A legfontosabb döntések röviden:
- A devizahiteles szerződés olyan hitelszerződés, melynél az adós devizában adósodott el, az akkor irányadó forintkamatokhoz képest kedvezőbb kamatmérték mellett, ezért a konstrukcióból eredő árfolyamkockázat az adóst terheli.
- A devizahiteles szerződés az ügyfélre háruló árfolyamkockázat miatt sem jogszerűtlennek, sem jó erkölcsbe ütközőnek nem tekinthető, nem uzsora, és nem színlelt szerződés. A terhek előre nem látható egyoldalú eltolódása következtében önmagában nem érvénytelen a szerződés, az érvénytelenség csak a szerződés megkötésekor állhat fenn.
- A hitelintézetnek tájékoztatnia kellett az ügyfelet az árfolyamváltozás lehetőségéről és annak a törlesztőrészletekre gyakorolt hatásáról.
- Ha a szerződés egy pontja érvénytelennek bizonyul, nem jelenti azt, hogy a teljes szerződés érvénytelen, így a szerződés egyebekben változatlan feltételekkel tovább teljesítendő.
- Az érvénytelenség esetleges, egyedi megállapítása során a bíróságoknak a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekedniük, ha kiküszöbölhető az érvénytelenség oka.
- A bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét esetben orvosolja a körülményváltozások valamelyik fél lényeges sérelmét okozó tényezőket, arra viszont nem alkalmas, hogy nagy tömegben orvosoljon, módosítson szerződéseket.
- Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kérdésben a Kúria megvárja Európai Bíróságtól kért, és februárra várt előzetes döntéshozatali eljárást.
A mai határozat értelmében a devizahiteles probléma jogi útra terelése sem hoz gyors, és az adósok szempontjából megnyugtató döntést, igaz, a kérdés már az Alkotmánybírósághoz is eljutott. A labda most azonban ismét a kormány térfelén pattog, ha a devizahiteles kérdést még a választásokig rendezni szeretné. Ahogy egyébként egy nemrégiben készült felmérés rámutatott, a magyarok többsége olyan mentőcsomagot támogatna, mely a valóban rászorulóknak segítene, és a terhek egyenletes eloszlásán alapulna.
Előző cikkünk: Előtörnek a lakástakarékok?
