A magyarok többsége elsősorban egy olyan mentőcsomagot támogatna, amely a leginkább rászorulóknak segítene, ugyanakkor az ezzel járó terheket megosztaná minden szereplő, az állam, a bank és az adós között - derül ki a Bankmonitor.hu által készített felmérésből.
A Bankmonitor.hu ma megjelent kutatása arra kereste a választ, hogy hogyan ítéli meg a lakosság az eddigi mentőcsomagokat, illetve hogy milyen típusú segítséget támogatna a jövőben. A válaszokból kiderül, az eddigi intézkedéseket kevésbé tartja sikeresnek a többség, mégpedig azért nem, mert azok sok esetben nem tudtak választ adni a legnehezebb helyzetben lévő adósok problémáira.
A legkevésbé népszerű intézkedés az ócsai lakópark építése volt, melynek keretében összesen 80 ház épült fel. A megkérdezettek 68 százaléka szerint a végtörlesztés sem volt megfelelő módszer a nehéz helyzetben lévő devizahitelesek megsegítésére, ugyanis az intézkedés elsősorban azokon segített, akik az igénybe vételhez elegendő szabad forrással rendelkeztek.
Valamivel jobb a megítélése az árfolyamgátnak, a válaszadók 81 százaléka szerint a rögzített árfolyamon való törlesztés alapvetően jó iránynak tekinthető, azonban sokak szerint önmagában ez még nem elegendő a fizetőképesség helyreállításához.
Mi lehetne a jövőben?
Az továbbra is nyitott kérdés, hogy hogyan lehetne hatékonyan javítani azoknak a helyzetén, akik 90 napon túli tartozást halmoztak fel. Az árfolyamgát nemrégiben történt kibővítése éppen ezt célozná meg, de csak abban az esetben lehetne ez reális alternatíva a bajban lévő adósok számára, ha a rögzített árfolyamon való törlesztés mellé adósságelengedés is párosulna. Kérdés, hogy, milyen mértékű elengedésre lenne szükség. A felmérésben résztvevők 35 százaléka támogatna bármilyen mértékű elengedést, ha azzal az adós fizetőképessége helyreállna. További 39 százalék csak akkora elengedést tartana jogosnak, amely mellett még nem járnak jobban a devizahitelesek, mint azok, akik forintban adósodtak el, 26 százalék szerint pedig nincs szükség ilyen típusú segítségre.
A hitelek bedőlése sok esetben a munkahely elvesztésére, a keresőképesség megváltozására vezethető vissza. A válaszadók túlnyomó többsége, 93 százaléka támogatná is, hogy a munkanélkülivé vált, nem fizető devizahitelesek kisebb-nagyobb mértékű speciális segítséget kapjanak. A megkérdezettek 31 százaléka szerint az intézkedéssekkel járó pluszkiadásokat az államnak kellene átvállalnia, ugyanis az adós a válság és az általános gazdasági helyzet miatt vesztette el az állását, 16 százalék viszont a bankokra hárítaná a terheket, mivel számolnia kellett volna azzal, hogy ügyfele munkanélkülivé válhat. A válaszadók szűk többsége, 54 százaléka szerint az államnak és a banknak közösen kell megoldást találnia a helyzetre.
Minden devizahiteles egyforma?
Fontos kérdés lenne a devizahiteles kérdésben, hogy kiket is kellene megsegíteni, mégis, erről nagyon kevés szó esik. A devizahitelesek csoportja eleve nagyon vegyes képet mutat, hiszen benne vannak olyanok, akik még mindig tudnak törleszteni, és olyanok, akik önhibájukon kívül már jó ideje nem, valaki befektetési céllal vette fel második, harmadik lakásra, valaki viszont a legalapvetőbb lakáskörülmények megteremtésére. Egy adófizetők pénzéből finanszírozott mentőcsomagnak elsősorban utóbbiakra, a valóban bajban lévőkre kellene koncentrálnia, hiszen a devizahiteles kérdés ma már nem csak – sőt nem elsősorban – közgazdasági, hanem szociális probléma.
Egy jó, de nem elég hatékony példa
Egyébként van már ezt az adóskört megcélzó csomag, mégpedig a Nemzeti Eszközkezelő. A probléma az, hogy míg 150 ezer olyan devizahiteles szerződés van, melyen 90 napon túli tartozása van, addig a programba eddig csak 8000 ingatlant vontak be, a szigorú feltételek és a rendelkezésre álló források pedig nem is teszik lehetővé, hogy ez a szám radikálisan megváltozzon a jövőben.
