A devizahiteles mentőcsomagok helyét egyre inkább a perek veszik át, a kormány és az adósok is jogegységi döntésre várnak. Ez azonban korántsem olyan egyszerű, mint azt gondolnánk, a perek nagyon eltérő tartalmúak és célúak lehetnek, ráadásul egy ilyen döntés sem fogja garantálni az adós számára kedvező ítéletet. Annak, aki most fontolgatja a per indítását, érdemes lehet pár hónapot várni.
Az elmúlt hetekben-hónapokban a kormány egyre inkább a jogi megoldás felé mozdult el a devizahiteles ügyben, amit az is jelez, hogy november elseje után csak egy még általuk is átmenetinek tartott árfolyamgát-bővítést fogadtak el. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, a perek egyáltalán nem jelentenek garanciát a sikerre. Jelenleg mintegy 2600-2800 peres ügy van folyamatban, de egyelőre 10 alatti azon eljárások száma, mely a bank számára kedvezőtlen módon zárult, olyan ítélet pedig még nem született, mely a devizahiteles szerződés semmisségét jelentette volna ki. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy mivel hazánkban nincs precedensjog, az egyes bíróságok hasonló ügyekben akár egymásnak ellentmondó ítéleteket hozhatnak.
A kormány éppen ezért szorgalmazza egy jogegységi határozat elfogadását, mely lehetővé tenné az egyes ügyek valamilyen módon közös mederbe terelését. Ez azonban közel sem olyan egyszerű, mint ahogy az elsőre tűnik. A devizahiteles perek - bár vannak közös pontok - egymástól eltérő szerződések eltérő pontjait érintik, ráadásul nem minden adósnak ugyanaz a célja. Valaki a teljes szerződést semmisítené meg, valaki csak egy-egy pontját kifogásolja.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által mára összehívott kerekasztal-beszélgetés egyik fő témája az volt, hogy hogyan lehetne egységes ítélkezési gyakorlatot kialakítani, ezt azonban számos vitás kérdés hátráltatja: meg kell például vizsgálni, hogy milyen jogcímen nyilvánítható egy szerződés érvénytelennek, mi történik abban az esetben, ha a szerződés csak bizonyos pontjai érvénytelenek, és hogy egy ilyen jellegű döntésnek milyen jogkövetkezményei lehetnek. Ugyancsak kérdés, hogy egy bírósági döntést követően kinek, és milyen mértékben kellene állnia a kamatváltozásokból, forintgyengülésből eredő költségeket.
Navracsics Tibor a beszélgetést követő sajtótájékoztatón elmondta, a kormány célja, hogy még ebben a ciklusban rendezze a kérdést, ahhoz pedig, hogy ezt a menetrendet tartani lehessen, még ősszel elő kell állni a javaslatokkal, és tavasszal el kell fogadni a szükséges jogszabályokat.
Korai optimizmus?
Nem árt azonban tisztában lenni azzal, hogy egy esetleges - ma még távolinak tűnő - jogegységi döntés sem jelent feltétlenül az adós számára kedvező ítéletet, csak azt, hogy kisebb lesz a zűrzavar a perek körül. Azt azonban senki nem garantálja, hogy minden devizahiteles per az adós győzelmével zárul, és azt sem lehet tudni, hogy milyen módon kerül elszámolásra a fennálló tartozás. Annak, aki per indítását fontolgatja, azonban lehet, hogy érdemes lesz várni néhány hónapot, ugyanis sokkal kisebb kockázattal vághat bele egy eljárásba, ha a jogegységi határozat ismeretében legalább kicsit jobban meg lehet becsülni a per lehetséges kimenetelét.
Az ügy jogi útra terelésének van még egy hátulütője: a most központi témává emelt jogegységi döntés csak azok életét befolyásolja, akik perben állnak a bankokkal, Navracsics Tibor pedig a sajtótájékoztatón elmondta, amíg nem rendeződik a jogi kérdés, nem is várható más, gazdasági, vagy jogi típusú mentőcsomag.
Előző cikkünk: Szocpol helyett "ingyenhitel"?