Bár továbbra sem lehet tudni semmi biztosat a készülő devizahiteles mentőcsomagról, a különböző nyilatkozatokból egyre több részlet derül ki. Az ősszel nyilvánosságra kerülő intézkedés várhatóan kötelező lenne az adósokra nézve, és valószínűleg az MNB is részt vesz a megvalósításban. Nem mindegy azonban, hogy kik lesznek jogosultak a segítségre, hiszen a kormánynak nem csak a pénzügyi, hanem a társadalmi kockázatokra is figyelnie kell.
Újabb részletek szivárogtak ki a készülő devizahiteles mentőcsomaggal kapcsolatban, bár a végleges változatig még számos egyeztetés lesz, így a sajtó is csak találgatni tud a lehetséges forgatókönyvekkel kapcsolatban. A legújabb információ szerint az új csomagot minden jogosultnak kötelező lesz igénybe venni, és csak akkor maradhat ki, ha ezt kifejezetten kéri. Ezt Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára mondta egy múlt heti interjúban a Heti Válasznak. Az államtitkár arra is kitért, nem biztos, hogy a devizahitelek kivezetésének kedvezményes árfolyamon kell történnie, és „bár a kormány egyértelműen az adósok oldalán áll, nem kockáztathatja a pénzügyi rendszer stabilitását a devizaadós mentés közepette.”
Ezzel összhangban van, hogy valószínűleg lekerült a napirendről az a múlt héten nyilvánosságra került terv, amely a devizahitelek rögzített árfolyamon történő visszafizetésén alapult, és megosztotta volna a terheket az állam, a bankrendszer és az adósok között.
A Portfolio.hu információi szerint a kormány és a bankszövetség illetékesei jelenleg két lehetséges forgatókönyvről tárgyalnak. Mindkettő a devizaalapú lakáshitelesekre vonatkozna, és az árfolyamgátba már belépett adósokat is érintené. Az egyik opció egy lassú, több éves folyamat eredménye lenne, a másik viszont egy gyorsabb, forintosításon alapuló megoldás. Ebben az esetben a hiteleket forintra váltanák, azonban ahhoz, hogy a törlesztőrészletek ne emelkedjenek meg az átváltás és a magasabb forintkamatok miatt, további kedvezményekre is szükség lesz. Ez vagy a kamatok, vagy a tőketartozás csökkentésével érhető el, aminek költségeit a bankszektornak és/vagy az államnak kell állnia. Az intézkedéssel tehát megszüntethető az árfolyamkockázat, de az adósság, és ezzel együtt a havi törlesztés csak plusz források bevonásával mérsékelhető.
A devizahitelek kivezetése a kormánynak nem csak azért fontos, hogy megszabadítsa a családokat az adósságoktól. Kósa Lajos szerint erre azért is szükség van, hogy a Nemzeti Bank „normális árfolyampolitikát tudjon csinálni”, ami várhatóan a forint további gyengítését jelentené. Ez viszont veszélyes játszma lehet. A készülő mentőcsomag kapcsán ugyanis folyamatosan a devizaalapú lakáshitelesekről beszélnek, de ahogy azt múlt heti bejegyzésünkben is leírtuk, jelenleg a szabad felhasználású hitelekkel rendelkezők vannak többségben, és esetükben a nem teljesítő hitelek aránya is jóval magasabb, mint a lakáshitelek esetében.
Forrás: MNB, Lakásfókusz
Mentőcsomag hiányában végzetes lehet erre a csoportra nézve a forint gyengítése, így egy ilyen intézkedés meghozatala előtt mindenképp figyelni kell annak társadalmi következményeire is.
A kormány és a bankszövetség képviselői legközelebb kedden találkoznak, végleges döntés az új mentőcsomaggal kapcsolatban szeptemberben várható.
Előző cikkünk: Biztos, hogy a lakáshiteleseket kell megmenteni?