Több elemzés szerint az ingatlant kiadóknak áll most a zászló: egyre gyorsabban és drágábban lehet kiadni az ingatlanokat. Ez azonban leginkább Budapestre igaz, ahol egy a Napi Gazdaság napilapnak nyilatkozó szakértő szerint 20 százalékkal több pénzt lehet ma elkérni egy albérletért, mint egy éve. Legkeresettebbek az 50-150 ezer forintos, két külön nyíló szobás, belvárosi lakások. De miért indult be ennyire az albérleti piac, és kik a bérlők? A kérdés már csak azért is jogos, mert közben az ingatlanhitelezés felfutásáról, a vásárlói kedv élénküléséről is egyre többet hallani? Kik vásárolnak és kik bérelnek? És mennyire lehet tartós a bérleti piac felfutása?
Jól látszik, hogy ma már nem ugyanazok vásárolnak ingatlant, mint akik a válság előtt. Akkoriban szinte mindenki potenciális vásárlónak számított, akinek volt fix állása, sőt azok is, akik a vállalkozásukból viszonylag tisztességes bevételt tudtak kivenni, akár fű alatt is, hiszen korábban volt bank, amelyik így is adott pénzt. Pár éve még 20-30 százalékos önrész is elég volt a kölcsönhöz, ezt sokan másik hitelből, családi kölcsönből vagy megtakarításból biztosították. Az emberek egyáltalán nem aggódtak emiatt, hiszen a többség úgy számolt, hogy az ingatlan jó befektetés, aminek csak felfelé mehet az ára, ez pedig a hitel költségeit szinte teljes egészében képes kompenzálni. Akkoriban sokan vallották, hogy „érdemesebb hitelre venni, mint bérelni, hiszen ugyanakkora a havi költség, viszont így az ingatlan idővel az enyém lesz”.