A lakásukat eladni szándékozóknak remek hír, hogy idén az első negyedévben 22 ezer használt lakás cserélt gazdát, 22 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Bár a KSH még nem zárta le a második negyedévet, az eddig beérkező 19 ezer tranzakcióból úgy látszik, hogy az első félévben kitartott a vásárlók számának növekedése.

Vagyis idén eddig kétségtelenül könnyebb eladni az ingatlanokat, mint az utóbbi években bármikor. Persze a vevők megjelenése annak is betudható, hogy olyan mélyen vannak már a magyar ingatlanárak, hogy akiknek van mozgatható tőkéjük, azok ebbe fektetik a pénzüket a minimális kamatot fizető betétek, vagy éppen az egyre kockázatosabbnak tűnő tőzsdék helyett.

De mi a helyzet most, november elején? Most is könnyebb eladni, ráadásul jobb áron az ingatlanokat? 

A Balla Ingatlanirodák saját statisztikái szerint az árak a harmadik negyedévben tovább nőttek, így most átlagosan 3,5 százalékkal többet kaphat egy átlagos eladó.Szerintük ennek elsősorban az az oka, hogy a lakáskínálat körülbelül 15 százalékkal esett vissza ebben az időszakban, mégpedig azért, mert sok eladó inkább kivár, amíg a devizahitelek forintosításának ügye lezárul. Ezt az átmeneti kínálat-csökkenést reagálják le úgy a vevők, hogy a korábbi irányárból kevesebbet alkudnak. A mérséklődő alku pedig némi áremelkedést eredményez. A piac így jelenleg keresleti, miközben egy gazdasági válság sújtotta piacon a kínálati lenne indokolt.

Így persze ha lezárul a bankok elszámoltatása, illetve megtörténik a kötelező forintosítás, akkor ismét az eladók száma nőhet meg hirtelen, letörve az árakat. Már csak azért is, mert ha bejön a Fidesz számítása, akkor végül akár harmadával is csökkenhet átlagosan egy-egy adós tőketartozása, így az ingatlanok áraiból is könnyebben engednek majd azok, akik mindenképp el akarnak adni. 

Hol, mit lehet eladni?

De térjünk vissza a KSH statisztikáihoz és az első negyedév-félév adataihoz. Az eladott használt lakások közül minden harmadikat (31 százalék) Budapesten adták el az első negyedévben, további 23 százalék pedig a megyeszékhelyeken cserélt gazdát. Viszont nagyon nem mindegy, hogy hol milyen ingatlant próbál valaki eladni. Budapesten és a kisvárosokban a társasházi lakások, míg a megyeszékhelyeken a családi házak kelendőek, ezek forgalma 30 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Ugyanakkor Budapesten a családi házak eladása tizedével csökkent, míg a községekben a lakások forgalma esett sokat.  

Érdekesek az országos statisztikák is. Ezek szerint 2013-ban a többlakásos társasházi és panelépületek részesedése a lakáspiacon 56 százalékot tett ki, ebből 13 százalék volt a lakótelepi lakások aránya. 2014-ben a többlakásos piac részesedése 58 százalékra nőtt. A növekedés a társasházi értékesítéseknek tudható be, a panellakások aránya a forgalomban nem változott a megelőző évhez képest.

A családi házak értékesítése az első negyedévben alacsonyabb volt (41%), majd a második negyedévben a szinte kizárólag családi házakból álló községi lakáseladások bővülésével emelkedett (43%).

Területenként nagy az árkülönbség

2014 első félévében egy használt lakás átlagosan 9,4 millió forintot kelt el, 300 ezer forinttal kevesebbért, mit 2013-ban. Az eladott lakások átlagára Budapesten is 300 ezer forinttal csökkent: egy használt lakás átlagos ára 13,3 millió forint volt. Ugyanez az érték a megyeszékhelyeken 9, a városokban 8,4, míg a községekben 5,3 millió forint volt. Az agglomerációkon kívül eső községekben ugyanakkor csak 3,6 millió forintért kelt el egy átlagos ingatlan.

Budapesten a használt lakások négyzetméterára 226-ról 229 ezer forintra emelkedett 2013 óta. A teljes lakásárral ellentétes árváltozás oka az értékesített lakások nagyságának csökkenése 58-ról 57 m2-re, továbbá a kerületek közötti arányok változása.

A községi lakások négyzetméterára mindössze egynegyede a budapestinek (57 ezer Ft). Az agglomerációkon kívül eső községekben ez az érték még alacsonyabb (43 ezer Ft).

Itt drágultak az ingatlanok

2014-ben az ország egyes területein növekedni kezdtek a lakásárak, míg másutt folytatódott az árcsökkenés. Számottevő és a régió minden megyéjére kiterjedő áremelkedés következett be a Dél-Alföldön. Nyugat- és Dél-Dunántúlon összességében ugyancsak emelkedtek az árak, ám megyénként eltérően. Nyugat-Dunántúlon Győr-Moson-Sopron megye, míg Dél-Dunántúlon Somogy megye árai emelkedtek kiugróan. A központi régióban egyelőre nem egyértelmű a fordulat: Pest megyében a teljes és a fajlagos átlagár is esett, és Budapesten is csak a fajlagos árakban figyelhető meg kisebb emelkedés. Továbbra is valamennyi megyében csökkennek az árak Közép-Dunántúlon és Észak-Alföldön.