Egyelőre úgy néz ki, év végére elérheti a 140 ezret a magyarországi ingatlan adás-vételek száma, ugyanis a Duna House februárban 10 776 tranzakciót mért, ami 20 százalékkal több a januárinál.
Területenként és ingatlantípusonként azonban nagyon eltérőek a trendek, így egyre nehezebb általános országos képet adni az ingatlanpiacról. Az ország keleti felén a panel, a nyugatin pedig a tégla lakások négyzetméterára volt kicsit magasabb: a paneleket vidéken 135 ezer forint körül, a téglalakásokat 163 ezer forint körüli áron vették. A fővárosban a panelek átlagos négyzetméterára Budán 275-, Pesten 216 ezer forint volt. Ugyanitt a téglaépítésű lakásokért Pesten 233 ezer forintot fizettek négyzetméterenként, ugyanezt Budán és a Belvárosban már 350 ezer forint felett vásárolták.
Még mindig a XIII. kerület a kedvenc
A februári statisztika talán legfontosabb eredménye az, hogy a vásárolni szándékozók száma első ízben nőtt minden budapesti kerületben. Ez annyit jelent, hogy a leendő vevők több lokációban is lehetségesnek tartják a vásárlást. A favorit a XIII. kerület, ezt minden ötödik vásárolni szándékozó megjelölte. További népszerű kerületek még a VI., VII., XI., és XIV. is.
Alig lehet alkudni a budapesti panelek árából
Ráadásul javul a vidéki családi házakat eladni szándékozók pozíciója is, hiszen februárban már a vidéki családi házak esetében 5-6 százalékot esett az átlagos vevői alku mértéke, ami most 9 százalék.Ugyanerre az ingatlantípusra Pest Megyében 8 százalék, a fővárosban 7 százalék volt az átlagos alku mértéke. A panelekre Budapesten 3 százalék, vidéken 5 százalék volt az alku mértéke, a téglalakásokra pedig 1-1 százalékkal magasabb.
Minden harmadik budapesti vevő befektető
Úgy tűnik, hogy egyre többen ismerik fel az olcsó hitelekben, illetve a 10 százalék körüli hozamot kínáló ingatlanbefektetésekben rejlő lehetőséget, hiszen a Duna House felmérése szerint Budapesten már minden harmadik vevő befektetési céllal vásárol. A befektetők átlagosan 14,3 milliót költöttek lakásonként, az átlagos lakásméret pedig 53 négyzetméter volt. A fővárosban az első lakásukat vásárlók köre a másik nagy (31 százalékos részesedésű) csoport, ők lakásonként átlagosan 13,6 milliót költöttek, az átlagos alapterület pedig 46 négyzetméter volt. A kisebb– illetve a nagyobb ingatlanba költözők aránya egyaránt 13-13 százalék volt az összes budapesti vásárló közül.
Lakáshitel kalkulátorunkat itt találod.
Vidéken az első lakásukat vásárlók aránya 32 százalék volt. Ők átlagosan 9,4 milliót költöttek, a megvásárolt ingatlanok mérete pedig 61 négyzetméter volt. Minden negyedik vevő volt befektető, akik 9 millió alatt vásároltak 63 négyzetméter körüli ingatlanokat. Sokan vásároltak azért, mert „kinőtték” a korábbi lakásukat, arányuk 22 százalék volt és átlag 93 négyzetméteres ingatlant vettek. A kisebbe költözők 14 százalékot tettek ki a vidéki piacból, ők 60 négyzetméterest vettek, átlag 8,6 millióért.
Elképesztő drágulás Budán
Vidéken a megvalósult tranzakciók 52 százaléka esett az 5-10 millió forint közötti sávba, 16-16 százalék pedig a kisebb 0-5, illetve a nagyobb 10-15 millió közöttibe. Minden harmadik megvásárolt lakás négyzetméterára 100-150 ezer forint közé esett, minden negyedik pedig 150-200 közé.
Pest Megyében már kevesebb, 29 százalék volt az itt megvett 5-10 millió közötti lakások aránya és inkább vásárolták az ennél drágábbakat.
A Duna House szerint Budán teljesen átrendeződtek a tranzakciókban szereplő ingatlanok paraméterei egy év alatt. Tavaly februárban a megvett lakások fele 5-15 millió közé esett, idén azonban minden második már 10-20 millió közötti volt. A 30-35 milliós sáv is jelentősen ugrott a két időszak összehasonlításában 2-ről 10 százalékra. Természetesen ugyanezt az eltolódást látni a négyzetméter sávokban is, hiszen mindezek hátterében az utóbbi év jelentős drágulása áll. Pesten ugyanez a jelenség figyelhető meg, de kevésbé markánsan.