A devizahiteles mentőcsomagok helyét egyre inkább a perek veszik át, a kormány és az adósok is jogegységi döntésre várnak. Ez azonban korántsem olyan egyszerű, mint azt gondolnánk, a perek nagyon eltérő tartalmúak és célúak lehetnek, ráadásul egy ilyen döntés sem fogja garantálni az adós számára kedvező ítéletet. Annak, aki most fontolgatja a per indítását, érdemes lehet pár hónapot várni.

Az elmúlt hetekben-hónapokban a kormány egyre inkább a jogi megoldás felé mozdult el a devizahiteles ügyben, amit az is jelez, hogy november elseje után csak egy még általuk is átmenetinek tartott árfolyamgát-bővítést fogadtak el. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, a perek egyáltalán nem jelentenek garanciát a sikerre. Jelenleg mintegy 2600-2800 peres ügy van folyamatban, de egyelőre 10 alatti azon eljárások száma, mely a bank számára kedvezőtlen módon zárult, olyan ítélet pedig még nem született, mely a devizahiteles szerződés semmisségét jelentette volna ki. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy mivel hazánkban nincs precedensjog, az egyes bíróságok hasonló ügyekben akár egymásnak ellentmondó ítéleteket hozhatnak.

Varga Mihály egy tegnapi sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, megfontolandónak tartaná az MNB által indított Növekedési Hitelprogram lakossági kiterjesztését, ahol a kölcsönt lakásépítésre lehetne felhasználni. Kacsa, jól irányzott kampányfogás, vagy éppen valós segítség lesz vajon az elejtett félmondatból?

A nemzetgazdasági miniszter szerint örvendetes lenne, ha az építőipart a magánerős építkezések hajtanák, és ennek érdekében megfontolandó lenne a korábban indult hitelprogram kiszélesítése oly módon, hogy azt nem csak a vállalkozások, hanem magánemberek is igénybe vehessék. A példaként felhozott program nem más, mint az NHP, melynek keretében rendkívül alacsony, 2,5 százalékos kamat mellett igényelhető hitel, amihez ráadásul semmilyen más banki költség nem kapcsolódhat. Bár a miniszter ma már sietve ki is jelentette, csak magánvéleményt fogalmazott meg, a bogarat mégis beleültette a lakáspiac szereplőinek fülébe.

Tovább esik az ingatlanpiac, az építések mellett az eladott ingatlanok száma, és átlagára is tovább csökkent az év első felében. Egyre kevesebbet kell dolgoznunk egy lakás megszerzéséért és a lakáshitelek is egyre kedvezőbbé válnak, mégsem indul be a kereslet: a bizonytalan gazdasági helyzet és az állami támogatások visszavágása többet nyom a latba.

A KSH múlt héten adta ki a negyedéves lakásépítésekre vonatkozó adatokat, melyek az ingatlanszektor további lejtmenetéről tanúskodtak. Nem ez volt azonban az egyetlen most publikált információ: október végén jelent meg az idei év első félévére vonatkozó lakásárindex is, mely az árak mellett az értékesített ingatlanok számát is összesíti.

Hétfőn benyújtották, kedden pedig már el is fogadták a devizahiteles mentőcsomag legújabb elemét, mely nem más, mint az árfolyamgát kiterjesztése a 90 napon túli tartozást halmozókra. Ők azonban csak akkor vehetik igénybe az állami kezességvállalást, ha a bank enged tartozásukból. Sokan az árfolyamrögzítést már eddig is látszatintézkedésnek tartották, holott van, akinek tényleg megéri csatlakozni. Utánanéztünk, hogy egy átlagos svájci frank alapú hitel esetében mennyit lehet megtakarítani a konstrukció segítségével.

Első látásra nem sok újdonságot hozott a még a kormány által is átmenetinek tartott új devizahiteles mentőcsomag, mely lényegében az árfolyamgát igénybevételére jogosultak körének kiszélesítését jelenti. A módosítás értelmében ezentúl a 90 napon túli, de 180 napot nem meghaladó tartozást felhalmozók, valamint a 20 millió forintnál magasabb hitelösszeget felvevők is igényelhetik a rögzített árfolyamon való törlesztést. A konstrukció részleteihez nem is igen nyúlt a kormány, az egyetlen lényeges módosítás, hogy a legalább három hónapja tartozók esetében a gyűjtőszámlához kapcsolódó állami kezesség csak akkor igényelhető, ha a bankok elengedik az ügyfelek adósságának egy részét úgy, hogy a tartozás legfeljebb az fedezetül szolgáló ingatlan értékének legfeljebb 95 százaléka legyen. Az intézkedés célja ezzel, hogy a bankokat a hitel részbeni elengedésére ösztönözzék, és elősegítsék a nem teljesítő hitelek arányának csökkenését.

Megjelent a KSH legfrissebb, harmadik negyedévre vonatkozó lakásépítési statisztikája. Az eredmények még a korábbi rossz adatokat is alulmúlják. De vajon meddig tarthat még a visszaesés? Mi kell a folyamat megállításához?

Kiadta a Központi Statisztikai Hivatal a lakásépítésekre vonatkozó harmadik negyedéves adatait. Az eredmények lesújtóak: az év első 9 hónapjában mindössze 4077 lakás épült, ami a tavalyi évhez képest 37 százalékos visszaesést jelent. Ez különösen annak fényében rossz eredmény, hogy tudjuk, már tavaly ilyenkor is negatív rekordokat döntögettünk. Ráadásul a jövőben sem számíthatunk sok jóra: a kiadott építési engedélyek száma is 32 százalékos visszaesést mutat.

Bár Varga Mihály a múlt héten még úgy nyilatkozott, hogy a jogi helyzet rendezetlensége miatt csúszhat a devizahiteles mentőcsomag, most a Fidesz mégis benyújtott egy javaslatot. Ennek tartalma azonban arra utal, hogy továbbra sincsenek konkrét elképzelések a helyzet hosszabb távú kezelésére.

Mert mit is tartalmaz a mostani tervezet? Lényegében a már működő árfolyamgát kiterjesztését néhány olyan adósra, akik eddig nem éltek ezzel a lehetőséggel. A módosítás értelmében például igénybe vehetnék a rögzített törlesztést azok, akiknek 90 napon túli tartozásuk van, és azok is, akik 20 millió forintot meghaladó hitelt vettek fel. Az árfolyamgát konstrukciójához tehát nem nyúlnak, holott eddig sem volt túl népszerű megoldás az adósok körében, a jogosultak kevesebb, mint fele vette eddig igénybe.

A napokban felröppent a hír, hogy a kormány egy rendeletmódosítással lehetővé tenné, hogy a jövőben bárki kérvényezhessen szociális bérlakást, aki szociálisan rászorul vagy hajléktalan, esetleg túlzsúfolt lakásban él. Mint kiderült, a helyzet azért korántsem ilyen rózsás.

A héten változott a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működéséről szóló kormányrendelet. A módosított szabályok értelmében a NET Zrt. tulajdonában lévő tartalékingatlanok listáját minden hónapban közzé kéne tenni az Eszközkezelő, valamint az illetékes Önkormányzat honlapján. A meghirdetett ingatlanokra jelentkeznek azok, akik a törvény szerint szociálisan rászorulónak minősülnek, vagy nincs hol lakniuk. Vagyis bárki, aki hajléktalan, túlzsúfolt lakásban él, vagy gyermeket nevel és családi pótlékot, valamint szociális segélyt kap. A jelentkezők között előnyt éveznének az eszközkezelő már meglévő bérlői, a családosok és az adott településen élők.

A novemberi határidő előtt, már pénteken benyújtotta a bankszövetség az új devizahiteles mentőcsomagra vonatkozó javaslatait a kormány részére. Ahogy arra számítani lehetett, nem is kellett sokat várni a válaszra: Varga Mihály szerint a terv nem felel meg az elvárásoknak, így saját csomagot dolgoznak ki.

Győzött a papírforma, már ma délelőtt kiderült, hogy a kormány nem tartja megfelelőnek a bankok által a devizahitelesek megsegítésére kidolgozott javaslatait. Az, hogy a csomagot pénteken nyújtották be, hétfőn reggel pedig már a válasz is megszületett, arra utal, hogy a kormány tagjai nem sokat gondolkoztak a válaszon. Varga Mihály nem is igen mélyedt el a részletekben, nem tudjuk például, hogy konkrétan mik voltak a javaslatok, milyen számok szerepeltek a tervezetben és kiket érintett volna, de azt sem, hogy mik voltak a hibái a javaslatoknak. Az elutasítás indoklása eddig kimerült abban, hogy a bankok nem módosították szerződéseiket az ügyfelekkel, és nem vezették át a kúria döntéseit. A baj ezzel az, hogy az összes szerződés egyedi felülvizsgálatát akkor sem lehetett volna novemberig lezavarni, ha a bankok teljesen konstruktívan állnak a kérdéshez. Erre egyébként korábban a bankszövetség is felhívta a figyelmet, és a szerződések felülvizsgálatát csak jogszabályi módosítás mellett tartották kivitelezhetőnek. A kúria döntésére azért nem érdemes hivatkozni, mert az egy konkrét szerződéshez köthető, ráadásul a döntés arra nem terjed ki, hogy hogyan kell a banknak és az ügyfélnek elszámolnia, vagyis az ügy még korántsem zárult le.

November végén, vagy december elején születhet meg a jelzálogalapú devizahitelezés megoldásáról szóló törvény a kormány legújabb bejelentése szerint. A nyilatkozatokból úgy tűnik, a kormány nem igen számol a bakszövetség november 1-ig benyújtandó javaslataival. Bár továbbra sincsenek részletes információk a tervekről, néhány "alapelvet" ismét megosztottak a közvéleménnyel.

November 1-jén jár le az a bankoknak adott határidő, ameddig benyújthatják a kormánynak a devizahiteles kérdés megoldására tett javaslataikat. A Magyar Nemzet már lényegében tényként kezeli, hogy bármi is lesz ennek a tartalma, azt a kormány nem fogja elfogadni, és saját megoldásait terjeszti a kormány az Országgyűlés elé, amit az nagy valószínűséggel meg is fog szavazni. Kérdés, hogy ha előre borítékolható ez a folyamat, akkor miért kellett hónapokig húzni az időt az különböző egyeztetésekkel, miért nem lehetett ezt már akár a nyáron meglépni.

Már-már közhely, hogy a magyarok nem elég mobilak, ha munkavállalásról van szó, és hiába van lehetőség elhelyezkedésre egy távoli településen, sokan nem tudnak, vagy nem akarnak elköltözni megszokott lakóhelyükről. Ehhez még az is hozzájárul, hogy legtöbbször saját lakásban élünk, amit nehezen adunk fel, ráadásul nem is biztos, hogy a vételárért hasonló ingatlant tudunk venni egy nagyvárosban. A kormány ezen nehézségek leküzdésére alakította ki a lakhatási támogatást.

A támogatás az otthonuktól nagy távolságra munkát vállalók számára nyújt segítséget az albérleti költségek finanszírozásában. A legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántartottak, a pályakezdő álláskeresők, valamint a csoportos létszámleépítéssel érintettek kérhetik, ha a lakóhelyüktől legalább 100 kilométerre találnak állást, vagy naponta több mint 5 órát kellene munkahelyük és otthonuk között ingázniuk. A támogatás összesen másfél évre szól, és fokozatosan csökkenő mértékű. Az első hat hónapban maximum havi 100, a másodikban fél évben havi 60, míg a harmadik hat hónapban havi 40 ezer forint összegben.