Az elmúlt napok eseményei újabb mélységekbe lökték a forintot. Egy euróért jelenleg már 314, a svájci frankért 257 forintot kell fizetni. Ez természetesen tovább emeli a devizahitelesek által fizetendő törlesztőrészleteket. Ilyenkor jöhet jól az árfolyamgát.

Az elmúlt napok árfolyamgyengülése, valamint az oly nagyon várt, átfogó devizahiteles mentőcsomag elmaradása ismét az árfolyamgátra irányíthatja a figyelmet. A 2012 áprilisában bevezetett konstrukciónak ugyanis éppen az a lényege, hogy egy öt éves, átmeneti időszakra mentesíti az adósokat az árfolyamváltozásból származó kockázatok alól. Bár a jelentkezés határidejét többször módosították, majd el is törölték, a vártnál jóval kevesebben jelentkeztek, és máig is csak a jogosultaknak mintegy 40 százaléka vette igénybe az árfolyamgátat.

Bár eredetileg főleg katasztrófák után alkalmazták, egyre több helyen bevált módszerré válik a hajókonténerekből történő építkezés. Hollandiában iskolára, kollégiumra, és lakásra is találhatunk már példát. Magyarországon egyelőre nem jellemző ez az építési mód, pedig lehet, hogy lenne helye az ilyen olcsó, és gyorsan kialakítható épületeknek.

Az úgynevezett konténerépítészet a 80-as években jelent meg Észak-Amerikában illetve Nyugat-Európában, és elsősorban humanitárius katasztrófák esetén alkalmazták. Hajókonténerekből ugyanis gyorsan, és költséghatékonyan lehetett átmeneti szállást biztosítani a bajba jutottaknak, ráadásul az ilyen szerkezeteket egyszerűen lehetett a helyszínre juttatni. Az új-zélandi Christchurch városában a 2008-as földrengést követően számos közintézményt, üzletet ideiglenesen hajókonténerek segítségével építettek fel, így pár hónap alatt visszatérhetett az élet a normál kerékvágásba, hiszen az akár évekig is eltartó építkezések befejezéséig is működhetnek a hivatalok, iskolák, üzletek.

A ma megjelent hírek szerint már a kormány is lemondott az Ócsai lakóparkról, és nem tervezi újabb pályázat kiírását. A még üres lakások az Eszközkezelő tartalékalapjába kerülnek, és például a katasztrófa sújtotta területeken élők átmeneti szállása lehet belőlük.

Úgy tűnik, már a kormány sem bízik az Ócsai lakópark sikerében. Bár még tavaly év közepén is a folytatásról nyilatkoztak, decemberben lejárt a jelentkezés utolsó határideje, és újabb pályázatot már nem is írnak ki a lakásokra. Az üres épületek a Nemzeti Eszközkezelő tartalék ingatlanjaivá váltak, de az még nem világos, hogy konkrétan hogyan fogják őket a jövőben hasznosítani. A tartalékingatlanokat a NET Zrt.-nek minden hónap 15-ig meg kell hirdetnie bérbeadásra szociálisan rászorulók részére, vagy tartalékolhatja esetleges katasztrófák idejére.

Hihetetlen mértékben nő a magánlakások turistáknak való kiadását segítő honlapok népszerűsége, és ma már sokszor a tehetősebb utazók is inkább ezt a módszert választják a hotelek helyett. A hirtelen jött sikernek azonban nem mindenki örül. Nyugat-Európa és Amerika nagyobb városaiban a szállodák a kieső vendégforgalomra, az önkormányzatok a csökkenő adóbevételekre, a lakást bérlők pedig az emelkedő árakra panaszkodnak.

Egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az idegenforgalomból származó bevételekből az olyan „közösségi szálláslehetőséget” kínáló honlapok, mint az AirBnB, a Homeaway vagy a Wimdu. Az ötlet pofonegyszerű: ha van egy szabad szobád, jobb esetben egy egész lakásod, amit kiadnál pár napra turistáknak, csak regisztrálni kell a honlapra, melyen keresztül az érdeklődők kapcsolatba léphetnek veled. A honlap természetesen lecsíp valamennyi közvetítői díjat, de még így is egy alapvetően mindenkinek előnyös üzletet lehet kötni.A gyors térhódítás nem véletlen. Sok esetben jóval olcsóbban jutunk így szálláshoz, mint egy hotelben, vagy panzióban, és ez különösen igaz akkor, ha nagyobb társasággal utazunk, és meg lehet osztani a költségeket. A pénzért cserébe pedig egy teljes lakást kapunk, például felszerelt konyhával, ahol akár főzni is lehet, tovább csökkentve az utazással járó költségeket.

Minden év januárjában Las Vegasban rendezik meg a Consumer Electronics Showt (CES), mely a világ legnagyobb elektronikai, technológiai szakkiállítását. Bár hagyományosan a legtöbb figyelem a szórakoztatóelektronikai termékekre irányul, az idei év slágerei a lakások különböző berendezéseit, elektromos eszközeit vezérlő rendszerek lehetnek.

Természetesen idén sem kell azoknak csalódniuk, akik elsősorban a legújabb, televíziókkal, képernyőkkel kapcsolatos innovációkra kíváncsiak, azonban a CES keretében egyre nagyobb szerepet kapnak az otthonukban fellelhető berendezéseket kezelő intelligens rendszerek. Ugyan már nem feltétlenül számít újdonságnak a távvezérléssel működtethető fűtés, vagy az okos mérőóra, a technológia fejlődésével egyre összetettebb rendszerek kialakítására nyílik lehetőség.

Bár régóta várjuk, nem valószínű, hogy radikális fordulat jön a hazai ingatlanpiacon, szakértők szerint továbbra is a kivárás, és a lassú növekedés lesz jellemző az új esztendőben. De vajon mit hoznak a választások?

Az elmúlt éveket az lakáspiac fokozatos zsugorodása jellemezte, és bár a vásárlás feltételei egyre kedvezőbbé váltak, a várva várt fordulat eddig nem következett be. Az új lakások építése lényegében leállt, és a használt lakások eladása is alacsony szinten maradt. Az egyik nagy ingatlanközvetítő becslése szerint tavaly mintegy 84 ezer eladás történt, de a válság előtt ez a szám még 150 ezer körül alakult. Pedig a körülményekre nem lehet panasz. Az árak a padlón vannak, és a kamatok is minden korábbinál alacsonyabbak: egy 10 millió forintos lakáshitelt már 6-7 százalékos THM mellett is fel lehet venni, így lényegében már alig van különbség a piaci és a kamattámogatott hitel között.

Ismét csalódniuk kell azoknak, akik a devizahitelek egy tollvonással való megszüntetését várták, a Kúria állásfoglalása szerint ugyanis a devizahitelek jogszerűek, és a szerződés egy pontjának érvénytelensége még nem jelenti a teljes szerződés semmisségét. A legfelsőbb bírói testület szerint a devizahiteles probléma megoldását nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni.

Felfokozott várakozás kísérte a Kúria mai jogegységi döntését, mely a devizahitelek érvényességét, jogszerűségét vizsgáltam valamint arra kereste a választ, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások jogszabályba ütköztek-e, és hogy ezek alapján kimondható-e a devizahiteles szerződések semmissége.

A devizahitelek bedőlése, és általában a hitelekkel szembeni bizalomvesztés következtében a magyarok egyre inkább a biztonságosabb megtakarítási formák felé fordulnak. A változás nyertesei a lakástakarékok lehetnek, ahol az általunk befizetett összegek mellé még állami támogatás is kapcsolódik. Az rendszer sikerességét jelzi, hogy újabb szereplő is megjelent a lakástakarékok piacán.

Hiába az egyre alacsonyabbá váló hitelkamatok, a lakáshitelezés nem mozdul ki mélypontjáról. A problémát nagy valószínűséggel nem is a magasak kamatok jelentik, sokkal inkább az, hogy a lakásvásárláson gondolkodók már eleve el vannak adósodva, vagy egyszerűen félnek egy hosszú lejáratú hitel felvételétől. Ez a folyamat alaposan átrendezte a lakásfinanszírozás piacát. A változások nyertesei a lakástakarék-pénztárak lehetnek.

A magyarok többsége elsősorban egy olyan mentőcsomagot támogatna, amely a leginkább rászorulóknak segítene, ugyanakkor az ezzel járó terheket megosztaná minden szereplő, az állam, a bank és az adós között - derül ki a Bankmonitor.hu által készített felmérésből.

A Bankmonitor.hu ma megjelent kutatása arra kereste a választ, hogy hogyan ítéli meg a lakosság az eddigi mentőcsomagokat, illetve hogy milyen típusú segítséget támogatna a jövőben. A válaszokból kiderül, az eddigi intézkedéseket kevésbé tartja sikeresnek a többség, mégpedig azért nem, mert azok sok esetben nem tudtak választ adni a legnehezebb helyzetben lévő adósok problémáira.

A válság érzékenyen érintette a Budapesti Agglomeráció lakáspiacát, ami az árakon is megérezteti hatását, így most olcsón juthat családi házhoz az, aki itt keres magának új otthont. Nem mindegy azonban, hogy hol keresünk: jelentős különbségek vannak az egyes települések között árak tekintetében.

Bár a Budapesti Agglomerációt sem kerülte el az ingatlanpiac válsága, a visszaesés nem azonos mértékben érintette az egyes településeket, és jelentős különbségek figyelhetők meg az árak alapján. A Duna House legfrissebb elemzése szerint a nyugati és az észeknyugati szektor településein kellett legtöbbet fizetni egy lakásért, az átlagárak itt elérték a 25 millió forintot is, egy négyzetméterért pedig 230-250 ezer forintot kellett kifizetni. A legolcsóbb a délkeleti szektor (Vecsés, Gyál, Üllő), ahol már 154 ezer forintos négyzetméteráron is lakáshoz juthatunk, egy ingatlan pedig átlagosan 13,9 millióba kerül.