Bár csak nemrég jelent meg a részletes szabályozás a munkavállalóknak nyújtható, lakáshitel-törlesztésre fordítható adómentes juttatással kapcsolatban, már most igen komoly érdeklődés mutatkozik az új típusú cafeteria iránt – legalábbis munkavállalói oldalról. Kérdés, hogy vajon hány munkaadó tud, illetve akar majd így segíteni alkalmazottain.

Bár már január 1-je óta érvényben van a cafeteria-szabályzat azon módosítása, mely lehetővé teszi adómentes juttatás nyújtását a munkavállalóknak, számos részkérdés azonban csak pár hete került meghatározásra. Ennek ellenére már most nagy az érdeklődés a juttatás iránt, ami öt év alatt összesen öt millió forinttal, azaz akár havi 83 ezer forinttal járulhat hozzá a dolgozók lakáshitelének törlesztéséhez.

Több nyugat-európai országban is új szereplő érkezett az ingatlanközvetítői piacra. Egyre többen veszik igénybe az úgynevezett home staging szolgáltatást, melynek keretében az eladó ingatlanok egy alapos ráncfelvarráson esnek keresztül. A cél: minél gyorsabban és minél jobb áron túladni a lakáson.

Lehet, hogy hamarosan újabb fogalommal bővül az ingatlanos szakma szókészlete, igaz, magyar megfelelője egyelőre nincs a szolgáltatásnak. Nyugat-Európában mindenesetre egyre népszerűbb a home staging, ami lényegében az eladni kívánt ingatlan kipofozását jelenti.

Az Egyesült Királyságban az albérletben élők 35 százaléka döntene egy párt mellett az alapján, hogy milyen lakáspolitikát folytatnak. Ez arra enged következtetni, hogy a jövőre esedékes parlamenti választásokon kiemelt kérdés lehet az otthonteremtés. De mi a helyzet nálunk? A héten választunk, de a lakhatással kapcsolatos témák mintha még a szokásosnál is kevésbé jelennének meg.

Az Egyesült Királyságban az albérletben élők több, mint harmada az alapján választana magának pártot, hogy az milyen lakáspolitikát folytat. Ez egy most közzétett felmérésből derül ki, melyet a Generation Rent, azaz a privát bérlakásszektorban érintettek érdekvédelmi szervezete készített. A kutatás rámutatott, hogy ezek az ingadozó szavazók akár érdemben is befolyásolhatják a jövőre esedékes választások eredményeit – a szigetországban a magyarnál jóval magasabb a bérlakásokban élők aránya – ezért nagy valószínűséggel a pártok kiemelt kampánytémává emelhetik az otthonteremtéssel kapcsolatos kérdéseket.

Egy új lakásba vásárlása mindig nagy izgalommal jár, legyen szó az első saját otthonról, vagy éppen a bővülő család miatt történő költözésről. Mielőtt rászánnánk magunkat erre a lépésre, nem árt alaposan körülnézni a piacon, hiszen egy lakás vásárlása hosszú évekre meghatározza életünket, és ha mellényúlunk, csak nehezen, és akár nagy veszteségek árán korrigálhatjuk a hibás döntést.

Az új lakás vásárlása komoly kihívások elé állíthat minket, és sokszor rengeteg ajánlatot kell átnéznünk, számos lakást kell felkeresnünk, mire végre megtaláljuk az igazit. Egy idő után a sok kudarcélmény hatására azonban hajalmosak vagyunk lejjebb adni az igényeinkből, és akár egy olyan ingatlanra is rábólintani, melyről később kiderül, mégsem volt olyan jó vétel. Az ilyen kompromisszumokat érdemes elkerülni, hiszen ha meggondoljuk, nem csak egy újabb lakás kereséssel, költözéssel járó tortúrát kell magunkra vállalni, de azzal a kockázattal is számolnunk kell, hogy az ingatlanon csak nehezen és esetleg áron alul tudunk túladni.A megalapozott döntéshez érdemes készíteni egy sorvezetőt maguknak, mik azok a szempontok, melyeknek mindenképp meg kell felelnie a lakásnak, és a felkeresett lakásokat ezek alapján vizsgálhatjuk meg. De mik legyenek ezek a szempontok? Íme, néhány.

Folyamatosan nő a Nemzeti Eszközkezelőnek felajánlott ingatlanok száma, már több mint 16 ezer lakás került be programba. Az idei év végéig még mintegy 8000 ingatlan átvételére lehet számítani, ami összesen 100-120 ezer embernek jelenthet segítséget.

Tovább nőtt azoknak az ingatlanoknak a száma, melyek valamilyen adósság – pl. devizahitel, közműtartozás – miatt a Nemzeti Eszközkezelő tulajdonába kerülnek. A szervezet szóvivője szerint eddig 16 650 lakást vettek át, és a cél, hogy ezt a számot év végéig 15 ezerre emeljék.

Vásárolni vagy bérelni? Gyakori dilemma ez a lakást keresők számára, még ha idehaza lefutottnak is tűnik a meccs. Azonban nem mindenhol korlátozódik a kínálat erre a két opcióra. Dél-Koreában például több évszázadra tekint vissza az ingatlankiadás sajátos formája, az úgynevezett Jeonse, ami az albérlet és a hitelezés egyfajta kombinációjára épül.

Dél-Koreában úgy juthat valaki akár évekre albérlethez, hogy nem kell bérleti díjat fizetnie. Mielőtt azonban a rendszer magyarországi meghonosításáért kardoskodnánk, nem árt megnézni az érem másik oldalát is, az ingyenességnek ugyanis komoly ára van. A lakóknak az ingatlan árának 60-80  százalékát – akár több tízmillió forintnak megfelelő összeget - letétbe kell helyeznie a tulajdonosnál, amit a szerződés lejártakor teljes egészében vissza is kap.

Az idei év újdonsága, hogy a munkáltatók a cafeteria keretében lakáscélú hitel visszafizetéséhez is nyújthatnak segítséget, vagyis adómentesen fizethetik dolgozójuk akár teljes havi törlesztőrészletét. Az új szabállyal kapcsolatban még sok a nyitott kérdés, de egyre több részlet kerül napvilágra.

Januártól változtak a munkavállalóknak nyújtható adómentes juttatásokra vonatkozó szabályok. A módosítások értelmében már a lakáscélú hitel törlesztésébe is besegíthet munkaadónk, már amennyiben megfelelünk bizonyos feltételeknek. Az egyik ilyen feltétel, hogy csak a „méltányolható lakásigény” kielégítéséhez kapcsolódhat a felvett kölcsönünk.

Még ma is jól láthatók a már több mint öt éve kirobbant ingatlanpiaci válság nyomai. Becslések szerint az Európai Unióban mintegy 11 millió üres lakás található, ami több mint kétszer elég lenne a kontinens hajléktalanjainak ellátására.

Mintegy 11 millió lakás áll üresen az Európai Unió tagállamaiban a Guardian brit napilap felmérése szerint. Ez több mint kétszer elegendő lenne az unió hajléktalanjainak ellátására. Az EU-ban becslések szerint mintegy 4,1 millióan élnek fedél nélkül – annyian, mint amennyi Írország lakossága.

A megkérdezettek többsége, 57 százaléka használt lakás vásárlására, kisebbik része a már meglévő otthonának átalakítására használná a félszocpolt, ha kibővítenék a vissza nem térítendő állami támogatások rendszerét – derül ki a Lakásfókusz Elemzési Központ több mint 1000 fő megkérdezésével készült friss felméréséből. A Lakásfókusz kormányközeli forrásokból úgy értesült, hamarosan újra bevezethetik a félszocpolt, ám a bejelentés pontos idejéről még nincsenek információink. Lassan egy éve járta be először a sajtót a hír, hogy a használt lakások vásárlását és átalakítását is támogatná az állam.

Inkább használt lakást vásárolnának a vissza nem térítendő állami támogatásból, semmint a már meglévő otthonukat alakítanák át a megkérdezettek, ha az immár egy éve jóváhagyott minisztériumi előterjesztésnek megfelelően újra bevezetnék a félszocpolt – ez derül a Lakásfókusz Elemzési Központ reprezentatív online felméréséből, amelyet 1000 fő megkérdezésével készített. A válaszadók 57 százaléka vásárolna használt lakást, 43 százaléka pedig az átalakítás mellett döntene.

Budapest az egyik legolcsóbb európai nagyváros, ha ingatlanárakról van szó. Igaz, ez csak az árak abszolút összehasonlítására érvényes, ha azt nézzük, hogy mennyit kell egy helyi lakosnak dolgozni, hogy egy lakás boldog tulajdonosa legyen, már korántsem ilyen rózsás a helyzet. Az ilyen piacok kiváló lehetőséget biztosítnak a befektetési céllal vásárlóknak. Szakértők szerint az év slágere a panel és a garázs lehet.

Egy közelmúltban készült felmérés rámutatott, a budapesti ingatlanok európai viszonylatban is kifejezetten olcsónak számítanak. Nem csak a nyugat-európai városokban, de Pozsonyban, Prágában, sőt, még Bukarestben is magasabb belvárosi átlagos négyzetméterárakkal találkozhatunk. Ennek ellenére még sem tapasztalható kezelhetetlen roham az ingatlanközvetítőknél. Ennek oka, hogy Budapest csak az árak tekintetében versenyképes, ha megnézzük, hogy egy helyi lakosnak mennyit kell dolgozni egy lakás megvásárlásához, már jóval kedvezőtlenebb képet kapunk. Míg idehaza átlagkereset mellett egy 60 négyzetméteres lakásért 6,36 évet kell dolgozni, addig Ljubljanában 5,16-ot, Berlinben pedig mindössze 3,53 évet.