Vásárolni vagy bérelni? Gyakori dilemma ez a lakást keresők számára, még ha idehaza lefutottnak is tűnik a meccs. Azonban nem mindenhol korlátozódik a kínálat erre a két opcióra. Dél-Koreában például több évszázadra tekint vissza az ingatlankiadás sajátos formája, az úgynevezett Jeonse, ami az albérlet és a hitelezés egyfajta kombinációjára épül.
Dél-Koreában úgy juthat valaki akár évekre albérlethez, hogy nem kell bérleti díjat fizetnie. Mielőtt azonban a rendszer magyarországi meghonosításáért kardoskodnánk, nem árt megnézni az érem másik oldalát is, az ingyenességnek ugyanis komoly ára van. A lakóknak az ingatlan árának 60-80 százalékát – akár több tízmillió forintnak megfelelő összeget - letétbe kell helyeznie a tulajdonosnál, amit a szerződés lejártakor teljes egészében vissza is kap.
Hogy mi ebben az üzlet az ingatlantulajdonos számára? Évekre kap egy nagyobb összeget, melyet leköthet, magasabb hozamú befektetésekbe invesztálhat. Ebben a formájában a Jeonse nem más, mint egy kamatmentes szabadfelhasználású hitel szerződése, ahol a lakó a hitelező, a tulaj az adós, és az ingatlan a fedezet. A lakó a hagyományos albérletekhez képest olcsó lakáshoz, a tulaj pedig olcsó hitelhez jut. Ha a szerződés lejár és a tulajdonos nem tud fizetni, a lakás eladásából befolyó összegből kell a számlát kiegyenlítenie.
A Jeonse-rendszernek bár már több száz éves hagyománya van az ázsiai országban, igazán elterjedté azonban a 60-as, 70-es években vált, amikor a magánembereknek kiadható jelzáloghitelek erősen korlátozva voltak, és a hitelezés alternatívájaként lett népszerű a rendszer. Az ország gyors gazdasági növekedésével, iparosodásával rengetegen költöztek vidékről a nagyvárosokba, melyet a lakásállomány bővülése nem tudott követni, és az ingatlanárak rendkívüli módon megemelkedtek. Ezzel párhuzamosan sok vállalkozónak a növekedéshez tőkére volt szüksége, amit végül a lakáskiadásból származó hitelből tudtak beszerezni.
Szakértők szerint a rendszer komoly szerepet játszott az ország gazdasági sikereinek elérésében, ugyanis az emberek spórolásra kényszerültek a lakhatáshoz szükséges nagyobb összegek megtakarításához, a gyakran kisvállalkozásokat működtető ingatlantulajdonosok külső forráshoz jutottak üzleteik fejlesztéséhez, a bankok pedig mentesültek a kockázatos jelzáloghitelezés alól.
Az elmúlt években azonban repedezni kezdtek a jól bevált módszer alapjai. A már mindenki számára elérhető hitelek kamatai az ázsiai országban is csökkenni kezdtek, az ingatlanpiacon pedig több éve áresés tapasztalható. Ahhoz, hogy a tulajdonosok szinten tudják tartani bevételeiket, sok esetben már a lakás árának 90 százalékát is elkérik. A kevésbé tehetősek ezt már nem tudják megfizetni és inkább a hagyományos albérleteket keresik, ahol havonta fizetik a bérleti díjat, vagy egy kis spórolással maguk is vesznek egy lakást. A Jeonse azonban valószínűleg még hosszú ideig meghatározó lesz a koreai ingatlanpiacon, ugyanis egyelőre az albérleteknél jóval olcsóbb alternatívát jelent a lakóknak, a tulajdonosok pedig sok esetben a rendszer csapdájába estek, és ahhoz, hogy a két éves szerződés lejárta után visszafizessék a kapott összeget, újabb és újabb lakó felkutatására, vagy éppen banki lakáshitel felvételére kényszerülnek.
Előző bejegyzésünk: Munkaadó is fizetheti lakáshitelünket
