Bár a panellakások megítélése nem a legjobb Magyarországon, több közép-európai országban is úgy tűnik, elindult az ilyen lakások felértékelődése. Egy nemrégiben publikált felmérés szerint például a csehek 40 százaléka úgy gondolja, a panel ideális lakóhely lehet. De vajon valóban ilyen rózsás a helyzet?

Szűk terek, hangos szomszédok, magas fűtésszámla, és rosszul szigetelő ablakok; hosszan lehet sorolni a panellakások hátrányait. Mégsem lehet megkerülni ezt az épülettípust, hiszen a hetvenes-nyolcvanas években Európa-szerte (bár különösen a keleti blokkban) építették őket a tömeges lakásigény kielégítésére. Magyarországon közel 800 ezer panellakás található, ahol a lakosság ötöde él, de Csehországban például minden harmadik, Prágában pedig minden második embernek a „panelák” az otthona.

Bár a rendszerváltást követően a panel fénye jelentősen megkopott, több közép-európai országban most úgy tűnik, ismét előtérbe kerülhetnek az előre gyártott elemekből készült épületek. Egy nemrégiben publikált felmérés szerint a csehek 40 százaléka szerint a panellakás optimális lakóhely lehet, ami közel kétszer akkora érték, mint 10 évvel ezelőtt. A változásban szerepet játszhat, hogy Magyarországhoz hasonlóan Csehországban is indítottak panelprogramot, melynek köszönhetően az épületek szigetelést kaptak, nyílászárócserén estek át, és legtöbbször a környező zöldterületek is megújultak.

Mindeközben Berlinben már valóságos hipszterinvázióról cikkeznek a lakótelepek kapcsán. Még ha a megfogalmazás valószínűleg erős újságírói túlzás is, az tény, hogy az egyre magasabb ingatlanárak mellett sok kreatív fiatal keresi a belvároshoz közeli panellakásokat, melyeket alapos átalakítással formálnak át saját ízlésüknek megfelelően.

Átalakított panellakás Berlinben

És mi a helyzet idehaza? Panelforradalomról ugyan nem beszélhetünk még, de nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy éppen ezek a lakások voltak a leginkább válságálló ingatlanok az elmúlt években. A vásárlói kör is sokrétű: azok is panelt keresnek, akik első, olcsó otthonukat keresik, és azok is, akik például korábbi hitelük bedőlése, vagy családi okokból kifolyólag keresnek ingatlant maguknak. Ennek köszönhetően ebben a szegmensben volt a legalacsonyabb az áresés, és ma is az ilyen lakásokat lehet a leggyorsabban értékesíteni. Természetesen sok esetben ez a kedvező árfekvésnek köszönhető, de a jó elhelyezkedésű, felújított ingatlanok iránt a valamivel nagyobb büdzsével rendelkezők részéről is van kereslet.

Bikás park metrómegálló - felértékelődőben?

Budapesten egyre kevésbé lehet egységes panelszektorról beszélni, hiszen egyre kevésbé az építési mód lesz meghatározó, sokkal inkább a lokáció, és az épület állapota. Természetesen ez az árakban is megmutatkozik: nem mindegy hogy egy felújított újbudai panelt próbálunk eladni az új 4-es metró mellett, vagy egy rossz állapotú, rossz energiahatékonyságút egy pesti külső kerületben.

A helyzet azonban korántsem olyan rózsás, mint elsőre tűnik. Még ma is rengeteg panelház vár felújításra, szigetelésre. A beavatkozás pedig sok esetben sürgető lenne, már csak az ilyen épületek lakáspiacon betöltött súlya és a bennül lakók száma miatt is. A panelek élettartamát eredetileg 50-60 évben határozták meg, melyből 30-40 már mögöttünk van, a szükséges beruházások viszont nehezen valósíthatók önerőből az esetenként akár több száz lakást is számláló épületekben. A panelprogram 2010-ben lényegében leállt, és még az akkor nyertes pályázók egy része is csak évekkel később jutott pénzhez. A választások előtt ugyan megpendítették, hogy jöhet az újabb felújítási program, további részletekről azonban azóta sincs hír. Pedig külföldi példa van bőven arra, hogy hogyan lehet sikeres rehabilitációt megvalósítani, és egy már eltemetett építési formába újra életet lehelni. 

Előző bejegyzésünk: Jövedelemarányos törlesztés: Jó lesz nekünk?