A napokban felröppent a hír, hogy a kormány egy rendeletmódosítással lehetővé tenné, hogy a jövőben bárki kérvényezhessen szociális bérlakást, aki szociálisan rászorul vagy hajléktalan, esetleg túlzsúfolt lakásban él. Mint kiderült, a helyzet azért korántsem ilyen rózsás.

A héten változott a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működéséről szóló kormányrendelet. A módosított szabályok értelmében a NET Zrt. tulajdonában lévő tartalékingatlanok listáját minden hónapban közzé kéne tenni az Eszközkezelő, valamint az illetékes Önkormányzat honlapján. A meghirdetett ingatlanokra jelentkeznek azok, akik a törvény szerint szociálisan rászorulónak minősülnek, vagy nincs hol lakniuk. Vagyis bárki, aki hajléktalan, túlzsúfolt lakásban él, vagy gyermeket nevel és családi pótlékot, valamint szociális segélyt kap. A jelentkezők között előnyt éveznének az eszközkezelő már meglévő bérlői, a családosok és az adott településen élők.

Első látásra úgy tűnik, hogy ezzel létre is jöttek a régóta várt szociális bérlakásrendszer alapjai. Bár kétségkívül legalább szabályozás szintjén elindultunk ebbe az irányba, a valódi bérlakásprogramtól még igen messze vagyunk. Ennek egyik legkézenfekvőbb oka, hogy nincs is az NET Zrt.-nél kiutalható tartalékingatlan. Az ingatlanportfólió jelenleg csak a bedőlt devizahitelesek által felajánlott lakásokból áll, melyeket ők maguk vissza is bérelnek. Ha lesz is majd felesleges lakás, akkor azokat elsősorban azok vehetik igénybe, akik már az Eszközkezelő bérlői, és más településre, vagy olcsóbb bérleménybe költöznének.

Még ha be is vonnának újabb ingatlanokat a programba, csak a jogosultak egy nagyon kis hányada élhetne a lehetőséggel. Egy felmérés szerint mintegy 300 ezer családnak lenne szüksége szociális bérlakásra Magyarországon, amivel szemben az önkormányzatoknál évente mindössze 1-2 ezer férőhely jelentkezik. Az Eszközkezelő programja egyelőre azonban nem képes arra, hogy több százezer lakást biztosítson a rászorulóknak.

Pedig ha valami, akkor valószínűleg egy átfogó szociális bérlakásprogram tudna segíteni a lakhatási gondokkal küszködőknek. Egy esetleges rögzített árfolyamon való törlesztés sem tud érdemben változtatni azon devizahitelesek helyzetén, akik elvesztették munkájukat, a forinthiteleseknek, közüzemi számlákkal elmaradóknak pedig még ennyi segítség sem áll rendelkezésre. Ennek fényében mindenképp pozitív, hogy a jogszabályi keretek adottak a rendszer kiépítéséhez, a megvalósításhoz azonban még politikai akarat, és természetesen súlyos milliárdok szükségesek.

Előző cikkünk: Bankszövetség lesöpörve, jöhet a kormány csomagja