Az elmúlt napok eseményei újabb mélységekbe lökték a forintot. Egy euróért jelenleg már 314, a svájci frankért 257 forintot kell fizetni. Ez természetesen tovább emeli a devizahitelesek által fizetendő törlesztőrészleteket. Ilyenkor jöhet jól az árfolyamgát.

Az elmúlt napok árfolyamgyengülése, valamint az oly nagyon várt, átfogó devizahiteles mentőcsomag elmaradása ismét az árfolyamgátra irányíthatja a figyelmet. A 2012 áprilisában bevezetett konstrukciónak ugyanis éppen az a lényege, hogy egy öt éves, átmeneti időszakra mentesíti az adósokat az árfolyamváltozásból származó kockázatok alól. Bár a jelentkezés határidejét többször módosították, majd el is törölték, a vártnál jóval kevesebben jelentkeztek, és máig is csak a jogosultaknak mintegy 40 százaléka vette igénybe az árfolyamgátat.

De mi is a konstrukció lényege? Az az adós, aki belép az árfolyamgátba, öt éven keresztül rögzített, 180 forintos svájci frank, 250 forintos euró, és a 2,5 forintos japán jen árfolyam mellett törlesztheti hitelét. A valós, és a rögzített árfolyamból eredő különbözet kamatrészét az állam átvállalja, a tőkerész különbözete azonban egy gyűjtőszámlára kerül. Itt ez az összeg a három havi BUBOR mértékének megfelelően (jelenleg 2,82%) kamatozik.

Ha lejár az öt éves türelmi időszak, a fizetendő összegek visszaugranak a valós árfolyamnak megfelelő szintre, és ezzel párhuzamosan el kell kezdeni törleszteni a gyűjtőszámlán felhalmozott összeget is. Ez azonban nem okoz radikális törlesztőrészlet-emelkedést, ugyanis a szabályok közé be van építve egy erre vonatkozó korlát: a gyűjtőszámla törlesztőrészlete nem haladhatja meg a legutolsó, rögzítés ideje alatt érvényes törlesztőrészlet 15 százalékát. Ha például az árfolyamgát alatt 54 ezer forintot kellett fizetnünk havonta, akkor maximum 9000 forint havi pluszkiadást jelent a gyüjtőszámla-tartozás visszafizetése.

Az árfolyamgátat a tavaly év végi módosítások értelmében ráadásul már azok is igénybe vehetik, akik 90 napon túli tartozással rendelkeznek, igaz, akkor jelent igazán nagy segítséget ennek a körnek a csatlakozás, ha ehhez valamilyen szintű adósság elengedés is kapcsolódik.

Az árfolyamgátat a gyüjtőszámlahitel visszafizetése, illetve az öt éves időszak miatt sokan csak átmeneti megoldásnak tartják, ugyanakkor a jelenlegi árfolyamok mellett átmenetileg komoly megtakarításokat is lehet eszközölni a segítségével Például annak, aki jelenleg havonta 76 500 Ft-t törleszt, öt évig 54 ezer is elegendő lenne. A hitelelengedés nélküli árfolyamgát elsősorban annak éri meg, aki előtt még hosszabb futamidő áll, vagyis magasabb a törlesztőjében az állam által átvett kamattartozás aránya, illetve aki tudja vállalni, hogy a gyűjtőszámla-hitelt viszonylag rövid időn belül visszafizeti. A legjobban azok járhatnak, akik a rögzítés ideje alatt megspórolt havi 10-20 ezer forintot félre tudják tenni egy lakástakarék-pénztárba.

Előző bejegyzésünk: Konténerből lakást? Nem lehetetlen!