HTML

Lakásfókusz

Minden, ami a lakással, a lakhatással kapcsolatos: lakásvásárlás, lakáshitel, kilakoltatás, állami lakástámogatás, lakáspiac, lakásköltségek, lakásárverés. Hasznos információk, első kézből!

Friss topikok

Címkék

2017 (1) adó (1) adómentes juttatás (1) adósmentés (2) adósságelengedés (1) adózás (2) agglomeráció (2) AirBnB (2) alapterület (1) albérlet (8) alku lakásvásárláskor (1) állami támogatás (2) árfolyamgát (8) árfolyamrés (1) árnyékolás (1) átlagár (1) Balaton (1) bankszövetség (1) barkácsáruház (1) bérlakás (3) Bérlakás (1) bérlet (1) bérleti piac (1) betörés (1) bírósági eljárás (1) biztonság (1) Bubor-kamat (1) Budapest (1) cafeteria (2) CES (1) családi ház (1) családok otthonteremtési kedvezménye (1) Családok Otthonteremtési Kedvezménye (2) csok (1) CSOK (4) csomagolás (1) dekoráció (1) Dél-Korea (1) Demcsák Zsuzsa (1) devizahitel (21) devizahitelek forintosítása (1) devizahiteles visszatérítés (1) devizaitel (1) Egyesült Királyság (1) egyetem (1) egyszemélyes háztartás (1) eladás (1) eladó ingatlan (1) elöregedés (1) energiahatékonyság (2) építési engedély (2) építészet (1) értékesítő (1) Értéktérkép (1) Eszközkezelő (2) eszközkezelő (3) félszocpol (4) felújítás (3) forgalom (1) forgási sebesség (1) forintosítás (1) fűtés (1) Ganxsta Zolee (1) garázs (1) Habitat for Humanity (1) hajléktalan (1) használt lakás (3) haszonélvezet (1) Help to Buy (2) hirdetés (1) hiteltörlesztés (3) home staging (1) hőség (1) hozam (2) így alkudj (1) illeték (1) ingatlan (4) ingatlanhirdetés (1) ingatlanközvetítés (1) Ingatlanközvetítő (1) ingatlanközvetítő (2) ingatlanközvetítők jutaléka (1) ingatlanpiac (7) ingatlan árak (1) ingatlan Berlin (1) ingatlan Londonban (1) inteligens otthon (1) interjú (2) iroda (2) irodaház (1) játék (1) jogegység (1) jogegységi döntés (1) Jogegységi döntés (1) jövedelemarányos törlesztés (1) kamat (1) kamattámogatás (1) karácsony (2) kártalanítás (1) kazán (1) kéményseprés (1) kisajátítás (1) klíma (1) Kóbor János (1) Kökény Attila (1) költözés (2) költségvetés (1) konténer (1) kötbér (1) közszolgáltatás (1) kreatív (1) KSH (4) Kúria (3) lakás (5) lakásár (3) lakásárak (2) lakásárindex (1) lakáseladás (5) lakásépítés (3) lakásfinanszírozás (1) lakáshitel (18) lakáskiadás (4) lakáskiadás adózása (1) lakáskiadás bevétele (1) lakáskölcsön (1) lakáspiac (22) lakáspítési támogatás (1) lakáspolitika (2) lakástakarék (4) lakástámogatás (11) lakástulajdon (1) lakásvásárlás (8) lakatlan (1) lakhatási támogatás (3) lakótelep (1) légkondicionálás (1) London (1) LTP (1) luxusingatlan (1) magáncsőd (2) magántulajdon (1) Magyar Nemzeti Bank (1) megtakarítás (1) mentőcsomag (16) Mészöly Kálmán (1) MNB (1) mobilitás (1) myhive (1) napellenző (1) négyzetméterár (1) Németország (1) népesedési program (1) NET (3) Net Zrt. (1) nyaraló (1) Ócsa (1) önerő (2) Otthon Centrum (1) panel (3) panellakás (2) panellakások árai (1) panelprogram (1) Pataky Attila (1) penthouse (1) per (3) PSZÁF (1) Ptk. (1) redőny (1) rehabilitáció (1) részvény (1) rezsi (1) rezsicsökkentés (1) riasztó (1) Smart home (1) statisztika (2) szabad felhasználású hitel (1) szállítás (1) szigetelés (2) szja (1) szociális bérlakás (2) szociális lakásügynökség (1) szocpol (8) szocpol használt lakásra (2) szomszédjog (1) szuburbanizáció (1) tanácsok (1) távmunka (1) távvezérlés (1) tél (1) tippek (1) tranzakciószám (1) trend (1) tudnivalók lakásvásárláshoz (1) turizmus (1) ultimátum (1) üresedés (1) USA (2) válság (1) védelem (1) végtörlesztés (3) versenytilalom (1) Világgazdaság (1) zajszennyezés (1) Címkefelhő

Ajánlataink

Több bérlakást Magyarországra!

2013.09.04. 09:08 Lakásfókusz

rent-or-buy.jpgAz Egyesült Államokban a munkavállalók egy jó munka miatt elköltöznek, Magyarországon az emberek elköltöznek, majd a környéken keresnek munkahelyet. Ki ne ismerné az örök sirámot? A magyar munkaerő nem elég rugalmas, részben azért sem elég mobilis, mert nincs megfelelő bérlakáspiac. Vajon egy nyugati típusú bérlakásrendszer orvosolni  tudná a problémát?

Nem feltétlenül ott hiányzik a piac, amikor valaki Győrből Szegedre költözik, és Szegeden ne találna kiadó lakást. A gond az, hogy a sajátját nem tudja jól eladni, vagy főleg nem tudja jól kiadni, ha esetleg csak határozott időre vállalna munkát az idegen városban. De ne ragadjunk le a probléma magyar vonatkozásainál! Egyre több és több adat mutat arra, hogy honfitársaink százezerszámra mennek el dolgozni külföldre, ma már az egyetemisták többsége legalábbis szívesen kipróbálná magát idegen környezetben, de sokan akár életük végéig is szívesen kint maradnának.

 Az egyetemistáknak persze nem feltétlenül van lakása, de a már aktív éveket maguk mögött tudók mobilitásának komoly akadálya, hogy az ő itthon hagyott lakásaikból is csak egy halott vagyonelem lesz, ha azt nem lehet értelmesen eladni. Szerencsésebb városok ingatlanpiacai is nagyon meg tudnak zuhanni. Ám egészen más az a megzuhanás, amikor van kereslet a lakásokra, a bérleményekre, csak éppen az ár jóval lejjebb száll, illetve az, amikor sehol egy érdeklődő. Amíg van likviditás, addig lehet valamit kezdeni, ha az nincsen, akkor tényleg nehéz bármit javasolni.

Fából vaskarika, talán kívánatos lenne, ha valamiképpen változtatnánk azon az ismert tényen, hogy Magyarországon Európában is egyedülállóan magas (95 százalék körüli) a magánkézben levő ingatlanok aránya. Egy kívánatos modellben sokkal nagyobb lenne a lakáspiac, kevesebb lenne a saját tulajdon, mozognának az emberek, lenne bérlakáspiac. Adott életszituációban az eladott, vagy bérbeadott lakásokból lenne a tulajdonosnak bevétele, esetleg életjáradéka.

Azt már nehezebb kigondolni, hogy mi vezethetne a kívánatos változáshoz? Pedig egy működő bérlakás-piacon tőke is megjelenne. Ez sem lenne éppen baj, mert ha azt feltételezzük, hogy a saját lakásukban lakó, átlagos magyar emberek jellemzően nem elég tőkeerősek, akkor az is biztos, hogy a lakásokban – de különösen a társasházak közös területein – nem történik elég felújítás, fejlesztés, pusztul le minden, hiszen a komolyabb fejlesztéseket csak konszenzussal lehet elindítani, márpedig minden társasházban definíció szerint kell lennie egy akadékoskodónak, aki biztosan mindennek keresztbe fekszik.


Fogy a magyar, ugyanakkor évente mégsem bontanak le 10 ezer lakást. Vagyis, kérdezhetnénk, akkor túl sok lakás van Magyarországon? Talán, de nem feltétlenül, az azonban biztos, hogy pokolian sok a rossz, az elöregedett lakás. Szegények vagyunk, és emiatt nagyon gazdagok. Vagyis a magyar ingatlan-portfolió energia-felhasználása lényegesen rosszabb, mint az uniós átlag, hiszen miközben az enregiaárak uniós átlagnak megfelelő szintűek, sőt, sokszor magasabbak, addig a pazarló, rossz hatékonyságú rendszerekkel sokkal drágább a magyar lakások működtetése. Mindez nem véletlen, hiszen fennmaradtak az elavult rendszerek, nincsen pénz a cserékre.

Hogy mindez megváltozzon, tőke kellene, kereslet kellene a magyar lakáspiacra, és mindenképpen meg kellene változnia a szemléletnek. Magyarországon gyakorlatilag mindenki úgy nőtt fel, úgy szocializálódott, hogy egyik legfontosabb célja, hogy meglegyen a saját lakása. Talán valamit segíthetne a kormány is, hiszen a lakásváltás, a lakásvásárlás nagyon költséges, terhek, illetékek, jogi költségek, ügynöki jutalékok… sok-sok szakma zsírosodik azon a néhány szerencsétlenen, aki mégis tranzakcióra kényszerül.

Lakáshitel kalkulátorunkat itt találja.

Nincs megoldási javaslatunk, de azért fektessünk le még egy-két szempontot. Ha lennének igazán nagy lakástulajdonos alapok, vagy cégek, számukra eleve más a beruházások megtérülése. Aligha kell magyarázni, hogy amennyiben egy lakóközösség rendel egy modern kazánt, az fajlagosan drágább, mintha egy tucatnyi házat birtokló ingatlancég rendel mindenhová. Nem beszélve arról, hogy egy cég kedvezőbben is finanszírozhatja a beruházásait, mint a magánember. Az energia-költség megtakarítása pedig az évek során egyre fontosabb lesz, mégha most ez a szempont némi gellert is kap a rezsicsökkentésekkel.

Jobb minőségű lakások kellenének, mobilisabb magyar munkaerő kellene, vélhetően a nyugati országokra jellemző 50-60 százalékos bérlakásarány összességében kedvezne a társadalomnak. Ám ez csak álom, addig pedig az esztétikával és sajnos a műszaki állapottal is gond van. Bizony, a szépészettel és a gépészettel is sok a baj!

Előző cikkünk: Biztos, hogy a lakáshiteleseket kell megmenteni?

2 komment

Címkék: felújítás lakáspiac mobilitás energiahatékonyság bérlakás

A bejegyzés trackback címe:

https://lakasfokusz.blog.hu/api/trackback/id/tr465494592

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ZöldszemM2 2013.09.05. 11:57:01

Addig hiú álom a bérlakás piac amíg bizonyos bérlők gondolnak egyet, nem fizetnek és csak évek múlva lehet kitenni őket. Nincstelentől nincs mit elperelni !

tip 2013.09.06. 11:21:20

Mi hiányzik a normális lakásbérléshez:

1. A bérlőnek legyen lehetősége addig lakni a lakásban, amíg neki tetszik (feltéve természetesen, hogy fizet, és betartja a szerződést). Ezzel szemben ma Magyarországon a tulajdonos bármikor indoklás nélkül felmondhat, és még a minimális 3 hónap felmondási időt is sokszor nem hajlandó kivárni. Ez mint Damoklész kardja függ a bérlők feje felett; gyakorlatilag lakhatásukban fenyegetve élnek. Bármiféle vitájuk is van a tulajdonossal, inkább letesznek mégoly jogos igényük érvényesítéséről is, mert tartanak a felmondástól, ami rengeteg költséggel, időveszteséggel jár, és pszichikailag is megterhelő az "egyik napról a másikra kitehet" érzéssel élni.

2. A szerződés módosításának lehetőségét, például a lakbér módosítását törvényileg szabályozni, korlátozni kellene. Jelenleg gyakori a lakbéremelésnél az általános inflációra hivatkozni, holott a hivatalos inflációban a zsemlétől kezdve az energiahordozókon át a szolgáltatásokig rengeteg minden benne van, aminek az ingatlanárakhoz esetleg semmi köze. Miért lenne jogos lakbért emelni például ott, ahol a zsemle ugyan drágult, az ingatlanárak viszont csökkentek, és az újonnan kötött bérleti szerződések stagnáló vagy csökkenő lakbért tartalmaznak? A tulajdonos ráadásul bármikor előveheti a felmondást, mint ultima ratiot: ha nem tetszik az új lakbér, lehet költözni, lásd 1-es pont. A bérlő sokszor inkább elfogadja a piacinál magasabbra emelt lakbért, mintsemhogy a költözés költségét kelljen fizetnie. Ez számára csapdahelyzet. Ugyanakkor meg kell teremteni a szabályozott lehetőségét a lakbér módosításának (emelésnek és csökkentésnek egyaránt), de csak arra az esetre, ha az új szerződésekben a piaci lakbérek változtak (és nem a zsemle áremelkedése esetére).

3. Meg kell szüntetni a bérlők hátrányos megkülönböztetését, másodrendű állampolgárnak tekintését hivatalos és privát téren egyaránt. Lehetőséget kell adni mindenkinek, hogy bejelentse a lakcímét akkor is, ha bérlakásban él (a lakcímbejelentést a tényleges ottlakáshoz, és nem a tulajdonos kénye-kedvéhez kell kötni). Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy az állam az ingatlanvásárláshoz különféle pénzügyi kedvezményeket ad, a bérlést viszont az adózással bünteti. Ilyen környezetben ugyanis pénzügyi racionalitásból sokan vásárlásba menekülnek, holott élethelyzetükhöz a bérlés jobban illeszkedne,

A fenti okok miatt nem csoda, hogy jelen állás szerint aki csak anyagilag megteheti, tulajdont vásárol saját lakhatás céljára. A bérlakáspiacra meg a "maradék" megy bérlőnek, azok, akik a legkevésbé tehetősek, ezért bérlőként is nagyobb eséllyel válnak fizetésképtelenné.

A bérbeadó tulajdonosok érdeke is, hogy a törvények a bérlő számára biztonságossá tegyék a bérlést, mert így a tehetősebbek számára is vonzóbbá válhatna a bérelt lakás, akik javítanák az átlagos fizetési hajlandóságot a bérlakáspiacon.

A közhiedelemmel ellentétben tehát nem kiterjeszteni kellene a bérbeadó önkényét, hanem korlátozni, a saját érdekében is.