Még ma is jól láthatók a már több mint öt éve kirobbant ingatlanpiaci válság nyomai. Becslések szerint az Európai Unióban mintegy 11 millió üres lakás található, ami több mint kétszer elég lenne a kontinens hajléktalanjainak ellátására.

Mintegy 11 millió lakás áll üresen az Európai Unió tagállamaiban a Guardian brit napilap felmérése szerint. Ez több mint kétszer elegendő lenne az unió hajléktalanjainak ellátására. Az EU-ban becslések szerint mintegy 4,1 millióan élnek fedél nélkül – annyian, mint amennyi Írország lakossága.

Abban, hogy ilyen mértékben megugrott a kihasználatlan lakások száma, komoly szerepet játszott a 2008-as ingatlanpiaci válság. Sok építési projekt dőlt be ebben az időszakban, és a nagy ívű tervekből sok helyen csak félkész épületek, vagy éppen üresen kongó városrészek lettek. Nem véletlen, hogy az üres ingatlanok száma éppen a válság által leginkább sújtott országokban a legmagasabb. Spanyolországban például nem kevesebb mint 3,4 millió üres lakás van, ami a teljes ingatlanállomány 14 százalékát teszi ki. A kétezres években elképesztő építési boom söpört végig az országon, ami elsősorban a német és brit turistáknak szánt nyaralók építésére koncentrált, a válság azonban a legtöbb vállalkozást bedöntötte, ráadásul a fizetőképes kereslet is elmaradt.

Olaszországban és Franciaországban is meghaladja a 2 milliót az kihasználatlan lakások száma, és rendkívül magas az üresedési ráta Írországban, Portugáliában, és Görögországban is.

Ez a hatalmas üresen álló ingatlantömeg természetesen senkinek sem jó. Az építő vállalkozások csődbe mentek, a lakók – már ha egyáltalán voltak – elvesztették lakásaikat a bedőlt hitel miatt, a bankok pedig nem tudnak mit kezdeni az eladhatatlan ingatlanokkal. De mit lehet kezdeni egy ilyen méretű ingatlantömeggel? Egyik napról a másikra biztos nem lehet megoldást találni, de néhányan azért próbálkoznak. Írországban például sok félkész lakást egyszerűen ledózeroltak, hogy ezzel is mérsékeljék a piaci túlkínálatot, egyes katalán városok például büntetést rónak ki azokra a bankokra, akik a tulajdonukban lévő lakásba két év után sem találnak vevőt vagy bérlőt. A büntetés azonban nem valószínű, hogy beindítja a keresletet, ahhoz több munkahely, növekvő jövedelem, olcsó hitel kell – ahogy nálunk, úgy a spanyoloknál is.

Mi a helyzet Magyarországon?

Magyarországon szerencsére nem alakult ki akkora ingatlanlufi, mint például Spanyolországban, de bedőlt projektek itt is akadtak szép számmal. A lakásépítések gyakorlatilag több éve állnak, a kevés, még meglévő új építésű lakást pedig szépen lassan felszívja az amúgy nem túl erős kereslet. Mindezek ellenére a Habitat for Humanity szervezet becslései szerint nálunk is több százezerre tehető az üres lakások száma, igaz, nem tudjuk, hogy ebből mennyi a ténylegesen kihasználatlan, és mennyi van pl. feketén bérbe adva.

A Kortárs Építészeti Központ pár éve indította Lakatlan Budapest elnevezésű projektjét, melynek célja a kihasználatlan ingatlanok - lakások, üzletek, irodák – összegyűjtése, feltérképezése. Persze ahány ingatlan, annyi történet: nem feltétlenül tudjuk, hogy ki a tulajdonos, miért áll üresen, és ami legfontosabb, piacgazdasági körülmények között egy magántulajdonban lévő ingatlan hasznosításába csak mértékkel szólhat bele pl. a helyi önkormányzat.

Arra azonban jók lehetnek az ilyen kezdeményezések, vagy éppen a sokkoló számok bemutatása, hogy felhívjuk a döntéshozók figyelmét a probléma fontosságára, és arra, hogy valamilyen módon kezelni kell a kialakult helyzetet. Hiszen napjainkban inkább a megoldással szembemenő folyamatok jellemzők: amíg sok az üres ingatlan, és egyre több család szembesül lakhatási problémákkal, addig a legtöbb városban folyamatosan csökken a szociális bérlakások száma.