Pollen, poratka, penészgomba, építőanyagok, vegyszerek – mind potenciális veszélyforrást jelentenek az allergiások számára. A megfelelő építőanyagok, berendezési tárgyak kiválasztásával, illetve lehetőség szerint a lakóhely megválogatásával sok irritációt okozó körülményt ki lehet szűrni.

Nemcsak növények és állatok válthatnak ki allergiás reakciókat. Akár saját lakásunk falai, bútorai vagy padlója is veszélyesek lehetnek. Ami mégis az egyik legfontosabb tényező, az lakás/ház elhelyezkedése. Például pollenallergiásoknak az új lakóhely kiválasztásánál érdemes tájékozódni, hogy található-e a közelben nyírfa vagy mogyoróbokor. Aki viszont a penészgombára extra érzékeny, annak érdemes elkerülni a régi parasztházakat, vagy a lápos vidékek szomszédságát. Ugyanígy kerülni kell az ipari övezetek és a nagy forgalmú utak közelségét a vegyszereket nehezen viselő allergiásoknak.

A burkolás, festés, berendezés esetében arra kell törekedni, hogy minél kevesebb káros hatású összetevőt tartalmazzanak a felhasznált anyagok. Ugyanakkor az sem garancia, ha csupa természetes anyagot használunk. Éles reakciót válthat ki például a kezeletlen felületű fenyőbútor is.

A házi poratka az egyik leggyakoribb allergiakeltő. Elég ijesztő mutató, hogy egy közönséges párna belsejének tizedét teszik ki az elhullott poratka-tetemek. Az erre érzékenyek különösen a fűtési szezonban szenvednek az atkáktól, amikor a folyamatosan feláramló meleg levegő miatt a szoba légtere is megtelik az atkás porral. Egyetlen gramm porban akár 15 ezer, az emberi szem számára láthatatlan atka is lehet. Ráadásul éppen a hálószobában található a legnagyobb koncentráció: akár százszoros is lehet a különbség a lakás más helyiségeihez képest. Ez nem véletlen: egyfelől az emberhez hasonlóan szintén a meleget kedvelik, másrészt az ágybetét, paplan és párna ideális lakóhelyet jelent a számukra. A legfőbb táplálékukat ugyanis az ember bőréről észrevétlenül folyamatosan ledörzsölődő hámdarabkák jelentik, amiből szintén sok van az ágyban.

A poratkára allergiás emberek gyakran kapják azt a tanácsot, hogy az egész lakást szanálják a pormentesítés érdekében, ami sokszor kivihetetlen feladatnak bizonyul. Ehelyett érdemesebb első körben a legfontosabb lakrészre, vagyis a hálószobára koncentrálni. A párnákat például érdemes négy-hat hetente legalább hatvan Celsius fokos vízben kimosni. Ehhez persze érdemes a vásárlásnál viszonylag hőbiztos ágyneműt választani.

Ami a padlózatot illeti, nem teljesen egyértelmű, mi számít a legkedvezőbbnek. Korábban egységes volt a vélemény, hogy sima, kövezett vagy laminált padlók a legjobbak. Időközben azonban kiderült, hogy ezeknél sokkal könnyebben felkeveredik a por, mint a szőnyegek, padlószőnyegek esetében. Éppen ezért a sima padló csak akkor javallott, ha azt hetente többször nedves ronggyal feltörlik.

Ami a fűtési rendszert illeti, a radiátorok ebből a szempontból szintén nem előnyösek, mivel az általuk koncentráltan felfelé áramoltatott levegő nagyban hozzájárul a por felkavarásához. Éppen ezért, ha van rá lehetőség, a padlófűtés alkalmazása javasolt.

A falfesték szintén kockázati tényező lehet. A bőrrel érintkezve kiütéseket okozhat, ritkább esetekben pedig légzési zavarok is felléphetnek a festék kipárolgásai miatt. Az allergiás reakciók kiváltója a legtöbb falfesték esetében a tartósító anyag. A legtöbb vízbázisú falfesték ugyanis ártalmatlan önmagában, de egyben ideális táptalaj a különböző gombáknak, és ennek kiküszöbölésére kevernek bele tartósítószert. Szerencsére többféle allergia elleni falfesték is hozzáférhető a hazai üzletekben. Ezek esetében tartósítószer helyett rendkívül magas pH-értékkel oldják meg a penészgombák távol tartását. A frissen festett helyiségek esetében egyébként allergiás érzékenységtől függetlenül érdemes legalább 24 órát várni a használattal, különösen hálószobák és irodák esetében.